Ma értesültem egyik mopedes társunk haláláról . Itt lakott hozzám közel -- másfél éve annyira vitte a cukorbetegség , hogy térdből elvesztette az egyik lábát , meg talán jogosítványát is . A lánya -- akit korábbról valamennyire ismertem -- hozzám fordult a vásárlással kapcsolatban , egy-két kiválasztott járművet véleményeztem is , de aztán a saját fejük után vettek Kőszegről  egy osztrák papíros Ambrát 465-ért , hazahozatták . Én ezekről utólag akkor értesültem amikor azzal kerestek , hogy járgányon egyáltalán nincs fék . Én nem vállaltam egyéb elfoglaltságaim miatt , akkor barátomat -- másik közös ismerősön keresztül -- megkérték : ne mondjon nemet és legalább nézze meg . Ő átnézte a féket , tett bele fékolajat ( nem volt benne ) , és összehozott valami kis fékhatást .

Idejött hozzám , én akkor láttam először a kocsit , feltűnt , hogy gyanúsan ferdén áll a motor , noha a gumibakok épek . Illetve kézzel nagyon lehet mozgatni a motort . Alaposabban alánézve kiderült , hogy a motortartó láb eltört -- ez az korai Ambráknál elő szokott fordulni , később a gyár javított ezen a részen . Ez a törés azért is izgalmas volt , mert a kocsinak pár hét múlva volt vizsgaidőpontja . Márpedig az aluváz hegesztése nagyon körülményes . Végülis a kocsi a vizsgán átment , a tulaj használta is pár hónapot -- horgászni járt vele -- majd a peca-szezon végén nekiláttak szervizelni . Az elhunyt még valaha régen a helyi AFIT vezetője volt , így abból maradt annyi ismeretség , hogy az egyik autószerelő bevállalta . Kivették a motort -- hogy hozzá lehessen férni a hegesztéshez -- meg egy csomó dolgot még rendbe raktak . Persze a kocsival töltött idő rengeteg volt , mindez horribilis szervizszámlát eredményezett .

A tulaj ettől függetlenül nem volt túl elégedett , továbbra is panaszkodott a kézifékre , valahogy fékezésnél félrehúzott , nem mért a sebességmérő , zörgött ill nem működött a hátulsó ablaktörlő stb.

Egy ideje nem láttam a Ligiert a ház előtt parkolni , gondoltam megint valahol szervizben lehet . Tipikusan hozta a járgány a félmilliós huszonéves mopedautók formáját -- ezekre szoktam mondani , hogy megvásárlás után egy-két hétig használni kellene őket , közben hibalistát írni , majd szétkapni a kocsit , kivenni a motort , mindent letömíteni , váltót újracsapágyazni-és szimeringezni , gömbfejek , gumiharangok , hőmérő beépítés stb.  Persze ezt élő ember meg nem csinálja , a mopedautó használó-vásárló réteg erre általában képtelen , szerviz pedig efféle restaurálós munkára nem vehető rá , meg amúgy se lehetne megfizetni . Ennél az Ambránál azt mondta a szerelő , hogy számítása szerint 40 órát dolgoztak rajta , és mivel ők legolcsóbbak itt a városban , ezért ezt 7.000-rel kell szorozni . Plusz 100 ezer alkatrész és a hegesztés díja , illetve szállítás a hegesztőhöz .

Óvatos számításom szerint a kocsi kb. 1 millióba volt nekik .

Aztán Feri nemrégiben egy időre kórházba került , már engedték volna ki -- kérdezte is kocsit , hogy kész-e , mert akart menni horgászni ; amikor az elbocsátása előtti éjjel elhunyt , tegnap temették . Hetvenegynéhány éves volt , nyugodjon békében .

Hamarosan lesz egy eladó kék Ligier Ambra .