Máté evangéliuma 4. fejezet: 1-25.

 

 (1, 3-5, 8-11, 14, 17-19, 25. versek.)

 

Jézus megkísértése.

 

1 Akkor a Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy az ördög megkísértse. (Zsid 4,15)

 

3 Odalépett hozzá a kísértő, és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré.” (1Móz 3,17)

 4 Azt felelte: „Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden tanítással is, amely az Isten szájából származik.” (5Móz 8,3)

 5  Most a szent városba vitte az ördög, és a templom párkányára állította. (Mát 27,53)

 

 8 Végül egy igen magas hegyre vitte az ördög, s felvonultatta szeme előtt a világ minden országát és dicsőségüket. (Mát 14,31;16,8)

 9 „Ezt mind neked adom – mondta –, ha leborulva imádsz engem.” (Ján 5,3)

10 Jézus elutasította: „Távozz, ördög! Meg van írva: Uradat, Istenedet imádd, s csak neki szolgálj!” (5Móz 6,13)

11 Erre otthagyta az ördög és angyalok jöttek a szolgálatára. (Ján 1,51; Zsid 1,6.14)

 

14 Így beteljesedett Izajás próféta szava: (4Móz 28,9)

 

 17 Ettől fogva Jézus elkezdett tanítani. „Tartsatok bűnbánatot – hirdette –, mert közel van a mennyek országa!” (Mát 3,2; Márk 1,15)

18 Amikor Jézus a Galileai-tó mellett járt, látott két testvért, Simont, másik nevén Pétert és testvérét, Andrást. Halászok voltak, s épp hálót vetettek a tengerbe. (Márk 1,16-18)

19 Megszólította őket: „Gyertek, kövessetek, s én emberek halászává teszlek benneteket!” (Mát 13,47; Ezék 47,10)

 

25 Csapatostul kísérték, Galileából, Dekapoliszból, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról. (Márk 3,7-8; Luk 6,17-19)