Az abortusz témánál mindig leragadunk ott, hogy mi történjen akkor, ha már létrejött a terhesség. Sokan abból az alapállásból gondolkodnak, hogy a nemi élet mindig és mindenhol megtehető, mindegy, hogy mennyire ismerei a másikat, mindegy, hogy hány éves, stb. Vagyis az egész nem arra irányul, hogy a másiknak akarom adni magamat, hogy a másikat akarom boldoggá tenni, hanem arra, hogy nekem jó legyen.
Próbálom újra és újra elmondani, hogy a nem ikapcsolat kifejezése egy teljes önátadásnak. Amit az idők kezdete táján - mintegy 3000 éve - igy fogalmaztak meg: Akkor a férfi elhagyja apját, anyját, feleségéhez ragaszkodik és a kettő egy test lesz. (Ter 2, 24)
Ha a nemi kapcsolat valóban igazi szeretetből fakad, akkor alig képzelhető el nem kívánt terhesség, akkor sokkal inkább az asszony áldottt állapotba kerül. Igen, akkor is lehetnek nehézségek, de ezek sokkal könnyebben feloldhatóak.

A mai fiatalok meg akarnak kapni azonnal mindent. Ez nemcsak az anyagi javakra vonatkozik, hanem majdnem mindenre, amit jónak gondol. Emiatt sokan nem tanulnak meg várni. Nem tanulják meg kifejezni más módon a szeretetüket. Nem alakulnak ki azok a gesztusok egy pár életében, amely jelzi a szeretetet. Azután amikor valami miatt nem lehetséges a testi kapcsolat, akkor megy, és máshol keresi a kielégülést.
Amerikában virul egy mozgalom, amelynek jelszava: az igazi szerelem tud várni! Ezt kellene megtanulnunk,és akkor mindjárt kevésbé lenne probléma az abortusz!

Üdv!
satya