Sirák fia könyve  24. fejezet: 1-34.

 ( 1-9, 11, 13, 15,  19,29, 34,versek. )

 

A bölcsesség beszéde.

1 A maga dicséretét zengi a bölcsesség, népe közepette dicséri önmagát. 2 Megszólal a Magasságbeli népének körében, és hatalma láttán dicsekedve mondja: 3 „Én a Fölségesnek szájából születtem, s ködként borítottam be az egész földet. 4 Fönt a magasságban volt a lakóhelyem, és a trónusom felhőoszlopon állt. 5 Bejártam egymagam az égi köröket, megjártam a szakadék mélységét. 6 A tenger hullámain és az egész földön, minden nép s nemzet közt uralkodó voltam. 7 Mindig nyugalmat kerestem, és hogy kinek részén üthetném fel sátram. 8 Ekkor a mindenség Teremtője parancsot adott, Teremtőm kijelölte sátramnak a helyét. Így szólt: „A sátradat Jákobban üsd fel, és az örökrészed Izraelben legyen.” 9 Ősidőktől fogva, a kezdet kezdetén teremtett, és nem pusztulok el soha, mindörökre.

 

11 Letelepedtem a szeretett városban, amelyet éppen úgy szeretett, mint engem, s Jeruzsálemben van uralmam székhelye.

13 Magasra nőttem, mint Libanon cédrusa, és mint a ciprusok a Hermon-hegységben.

15 Illatos vagyok, mint a fahéj és a balzsam, mint a kiváló mirha, illatot árasztok. Mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté, mint a jó illatú tömjén a sátorban.

 

19 Jöjjetek hozzám, akik utánam vágyódtok, és teljetek el a gyümölcseimmel.

29 Gondolatai, mint a tenger végtelen, tanácsai pedig mélyebbek az óceánnál.

34 Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres.

A Wikipédiából.

Az eredeti mű és a fordítások: Szent Jeromos ismerte a héber eredetit, de nem fordította le, hanem a Vetus Latina szövege került a Vulgatába. Ismeretes volt még szír nyelvű fordítás is, hosszú ideig a keresztények csak ezeket használták. Végül 1896-ban a kairói karaita zsinagógában megtalálják az eredeti héber szöveg kétharmadát Kr. u. 11. és 12. századi kéziratokban. A katolikus egyház a görög nyelvűt kanonizálta, mert az a teljes írás. A szaktudósok viszont a héber töredék szövegből indulnak ki és azt egészítik ki a görögből.