>Szerintem ez egy nagyon jó példa a tanár vs. mérnök gondolkodásra. 

Igen, szerintem is az. Azt azért hangsúlyoznám, hogy fizikatanárként ugyanazokat a tárgyakat végeztem el a specializációt leszámítva, mint a fizikusok.

 

Véleményem szerint a sikeres mérnökök esetében nem cél a dolgok hátterének teljes megértése, a saját területüket kell jól érteniük, és ezáltal sokszor könnyebben és jobb dolgokat terveznek, mint egy pusztán elméleti szakember képes lenne rá. Viszont vannak azok a helyzetek, amikor nem elég a mérnök tudásának mélysége a probléma megértéséhez, és ez itt most szerintem egy ilyen helyzet.

 

Egy barátom kiváló villamosmérnök és kezdőként ipari rendszerekhez épített PLC vezérlőket. Szenzorok és aktuátorok telepítése, vezetékezés, PLC tervezés, interfész, mindent csinált. Sokszor építettek keverőtartályokat, amikhez kellett egy folyadékszintmérő, hogy ne töltsék túl a tartályt. Szenzor be, kémlelőnyíláson a megfelelő magasságig töltötték, a szenzor által küldött digitális értéket fölírták, és beleírták a logikába, hogy ekkora vagy nagyobb értéknél állítsa le a töltést. Működött.

 

Aztán egyszer egy vegyiüzembe kellett puffertartályt telepíteni, ez egy folyamatos működésű technológiai rész kimenetét illesztette egy szakaszos működésű rész bemenetéhez. Ide is kellett folyadékszintmérő, de kijelzést is kértek. Kalibrálták különböző magasságokban, tökéletesen működött. Aztán pár hét után szóltak, hogy nagyon tuti minden, de a kezelőket kicsit zavarja, hogy amikor egyszerre töltenek és ürítenek (ilyen üzemállapot a teszt alatt nem volt, de végülis valid), akkor alacsonyabb a visszajelzett folyadékszint. Amint elzárják az ürítést, kb. 20%-kal megugrik a szintjelzés. Miért lehet ez? Barátom és kollégái nem tudták. Darabokra szedték a forráskódot, kerestek kóboráramokat, újramértek minden vezetéket. Aztán találkoztunk a villamoson, és meséltem neki Bernoulliról. Milliárdos árbevételt termeltek, és nem tudták, hogy működik a szenzoruk, de ez egy jó ideig nem is volt probléma.

 

>Irányítani csak az áramot lehet, a feszültséget nem,

Ehhez képest az ezzel foglalkozó leírások tele vannak feszültség-idő grafikonokkal.

 

>nálam otthon a konnektorban sem egy

Miért ne egy fázis lenne? Tudjuk, hogy odakint 4 vezeték van, a 3 fázis és a nulla, ebből a nullát és az egyik fázist vezették be hozzád, a nullát ráadásul összekötötték a földdel. Nem látom az analógiát, amitől ez a te igazadat bizonyítaná.

 

>mert a frekiváltók belső DC-buszához képest mindhárom kimenet mindig pozitív potenciálon van.

Megint nem látom, mi az összefüggés az inverter közbülső dc-körén mért potenciálok és a DCC rendszerek kimeneti dc részén mért potenciálok között. Az inverter esetében a kimeneti ac-t kell igazítani a kimeneti oldalon meglévő ac-hoz jelalakban, fázisban, amplitúdóban és u-tengelymetszetben, a DCC esetén a kimeneti dc-ket kell illeszteni így.