margarita402 Creative Commons License 2022.05.18 -1 0 111677

2006.10.05. 11:21

 

Miben is hazudott Gyurcsány és kormánya? Az államháztartás helyzetével kapcsolatban mindenképpen. Ennek legegyszerűbb mutatója a költségvetési hiány mértéke. Ennek elszállása miatt kell most a megszorító csomag, amelynek szükségességéről - kampányoló politikusként vagy közjogi felelősséget viselő miniszterelnökként - senki sem beszélt. Egészen idén júniusig nem bontotta ki az igazságot Gyurcsány Ferenc sem, addig kizárólag reformokat emlegetett.

És amiről igen

A hiányról viszont beszéltek, azt megelőzően is, nem keveset. Például az idei év elején 4,7 százalékos, nyugdíjkorrekció nélkül 6,6 százalékos hiányt várt a minisztérium. Ma már tudjuk: a korrekció nélkül számolt adat 10,1 százalékos lesz. 6,6 helyett. Az eltérésnek csak a mértéke volt meglepő, a ténye nem: 2002 óta egyetlen évben sem sikerült tartani az eredetileg tervezett hiánycélt. Sőt a később tervezettet sem. Két pénzügyminiszter elvitte a balhét, egy konvergenciaprogramot tavaly visszadobott az EU. (László Csabát 2004 elején, a decemberben megadott utolsó hiányadat bukásának kiderülése után még Medgyessy Péter menesztette, utódát, Draskovics Tibort már Gyurcsány Ferenc állította fel székéből 2005 áprilisában, egyebek között azt jelölve meg célként a máig regnáló Veres Jánosnak, hogy maradéktalanul tartsa be a pénzügyi fegyelmet.)

Az új program benyújtására adott idén szeptember 1-jei póthatáridőt Brüsszelben "a választási időszak beköszöntét - amikor aligha lehet értelmes tervezésre számítani - figyelembe véve" határozták meg. A póthatáridő megjelölésekor már több mint egy éve fenyegetett a veszély, hogy utolsóként léphetünk a térségből az eurózónába.

 

...

 

2005-re eljutottak oda az elemzők, hogy a kormány aktuális hiányelőrejelzéseihez mindig hozzá kellett adniuk legalább 2-3 százalékpontot - utal a kormány hitelességére Forián Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelő (korábbi nevén CA IB Alapkezelő) igazgatósági tagja szerint két összetevője volt a folyamatos eltéréseknek: egyrészt feltételezhető, hogy a PM nem tudta pontosan előrejelezni a folyamatokat, másrészt a szándékos szépítgetések is tetten érhetők voltak.

A szakértő szerint a kincstári optimizmusból fakadó eltérés évről évre nagyobb mértékűvé vált. Forián Szabó azt is kiemelte: a Pénzügyminisztérium általában csak évente 1-2 alkalommal változtatott a nyilvánosság előtt az egyébként havonta frissített prognózisain, ilyenkor viszont drasztikus mértékű felülvizsgálatok történtek. A korrekciós ugrások között közzétett szinte változatlan előrejelzések tehát vagy tudatos megtévesztésről, vagy teljes szakmai hozzánemértésről tanúskodtak.

 

A trükkök

 

Mit is tett a PM? A szinte folyamatosan alkalmazott megoldás az volt, hogy a havi beszámolókban a következő hónapra - de csak arra - óvatos prognózist készített a tárca. Így amikor eltelt a hónap, általában kedvezőbb is volt a kép a vártnál, azaz arról számoltak be, hogy a havi hiány kisebb lett az előrejelzésnél. A szakértőket azonban ezzel nem lehetett megtéveszteni, megvezetni - hangsúlyozta Forián Szabó Gergely.

Az elemzők az éves előrejelzésre koncentráltak, ahol már korántsem az óvatosság, inkább a megalapozatlanság jellemezte a PM prognózisait. A piaci szakértők az elmúlt években mindig kétkedéssel fogadták ezeket a számokat, s az esetek többségében végül a leginkább borúlátók álltak a legközelebb az igazsághoz.

Nagy dobások

Az elmúlt két évben két nagyobb, önálló trükkről lehet beszélni, ezek azonban nem maradtak titokban. Ezek egyike a tavaly ősszel az MNB Brüsszelnek adott jelzése alapján kibukott autópálya-elszámolás kérdése. Lényege az volt, hogy a kormány ppp (public-private partnership) konstrukcióban akarta elszámolni az építkezéseket, amelyek esetében egyébként nem lehetett a privát és a közszféra együttműködéséről beszélni.

Miután ez ősszel kiderült, az új hiánycél előbb 3,6 százalék plusz autópályaépítés lett, majd módosítottak, de végül a most beadott konvergenciaprogramban szereplő 7,5 százalékos előzetes tényadathoz közelítő utolsó prognózist sikerült tartani. Persze annak köszönhetően, hogy az előzetes bérleti díj jogcímen befolyó, a reptér privatizálásából származó 464 milliárd forintos várakozáson felüli bevétel is megérkezett - hangsúlyozta Forián Szabó Gergely.

 

https://index.hu/gazdasag/magyar/hazgyf061005/

 

Mesélj, mi nem volt igaz?

Előzmény: szilentium3 (111672)