Tegnap este, csak úgy lelazulás gyanánt kapáltam egy kicsit. A kapubejárónk melletti szőlősor ha füves, az bántja a szemem. :-) 

Lajos (aki metszette a szőlőt) nem fogja meg a vesszőket és dobja be a sorok közé, hanem csak metsző ollóval levágja, a vessző leesik a földre és ott marad. Ezután amikor hónapok múlva kapálok, állandóan a vesszőket húzogatom, mert megakad a kapa élén.

Tapasztalatkent szeretném mmegmutatni azoknak, akik mindenféle hokuszpokuszt elkövetnek a konyhaszekrény tetején vagy a párkányon tavasszal otthon, gyokereztetés címszó alatt, több, kevesebb sikerrel, hogy mennyire kevés infrastruktúra kell mindehhez.

Lali koma decemberben lepottyantotta, ami után én tárcsával végigszaladtam és dobtam rá 3-4ujjnyi homokot. Túlélt már egy kapálást és most a második kapálás során igy került elő a venyige.

Mindez az ország talán legszárazabb pontján, gyakorlatilag fél százalék alatti humusztartalmú talajon, minden simogatás nélkül.