megváltozott az íj is...

 

A közép avar temetkezésekben ezen a területen egy új, közép széles íjkar jelenik meg.
Ezek az íjcsontok 28–31 mm közöttiek, már nem sorolhatók a keskenykarú íjak közé, de még
nem is tartoznak a késő avar korra jellemző, széles karú íjak csoportjába. Ennek a közepesen
széles csoportnak a jelenlétére már Madaras László felhívta a figyelmet (MADARAS 1981, 39).
Szerinte ezek egy önálló csoportot alkotnak, nem vezethetők le a korai íjtípusokból, illetve
nincs közük a széles íjkar kialakulásához.

Az íjtípus képviselői formailag teljesen megegyeznek: az íjkar végéig egyenletesen, enyhén
szélesedő, felül kissé ívelten záródó forma (III/1) jellemzi őket. Néhány darabon a felső
perem mellett megjelenik a szegecselés, ami a kora avar kori daraboknál sohasem fordul elő,
viszont a széles, késő avar íjkarokon általános.

A Szabadka-Mácskovics téglagyárban
1903-ban előkerült kora avar sír íjlemezeinek felső pereme enyhén csúcsos, az íjkar húr felőli
oldala egyenes, a vájat felőli viszont a felső harmadban kiszélesedik (II). Az avar
emlékanyagban nem találni formai analógiáját, de Közép-Ázsiában általános forma,
különösen a Yetı-Asar-kultúrához tartozó, a heftaliták régészeti anyagaként azonosított Altın-
Asar-i kurgánmezőre jellemző (LEVINA 1994, Ris. 126).

továbbá

Új tárgytípusként ezekben a sírokban feltűnnek a préselt
téglalap alakú lemezes varkocsszorítók, összetett hátveretes, préselt négyszögletes és a
kőbetétes lemezes veretes övek

 

 

http://doktori.btk.elte.hu/hist/baloghcsilla/diss.pdf