Zsoltárok könyve 6. zsoltár  ( 1, 4 - 6, 8-11. )

1 Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára. 

 4 Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen? 5 Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért; 6 Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged? (Zsolt 37,19;34,6.7.11; Jób 5,20)

 8 Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt. (Zsolt 31,10; Jób 17,6) 9 Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát. (Zsolt 101,7.8;Zsolt 3,4-6) 10 Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat. (Zsolt 10,17) 11 Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen. (Zsolt 35,4;40,15)