Zsoltárok könyve  7. zsoltár:     (2-9, 12-15,)

2 Én Uram Istenem, benned bízom; oltalmazz meg engem minden üldözőmtől, és szabadíts meg engem, 3 Hogy szét ne tépje, mint az oroszlán az én lelkemet, szét ne szaggassa, ha nincsen szabadító. (Zsolt 10,9) 4 Én Uram Istenem, ha cselekedtem ezt, ha hamisság van az én kezeimben. (Zsolt 33,20; Jób 36,7) 5 Ha gonoszszal fizettem jó emberemnek, és háborgattam ok nélkül való ellenségemet: (Jób 31,7.8) 6 Akkor ellenség üldözze lelkemet s érje el és tapodja földre az én életemet, és sujtsa porba az én dicsőségemet. Szela. (Zsid 1,14; Zsolt 91,11; Máté 18,10) 7 Kelj fel, Uram, haragodban, emelkedjél fel ellenségeim dühe ellen; serkenj fel mellettem, te, a ki parancsoltál ítéletet! (Zsolt 44,24;142,8) 8 És népek gyülekezete vegyen téged körül, és felettök térj vissza a magasságba. (Zsolt 31,24;5Móz 28,1-13; Jer 17,7.8) 9 Az Úr ítéli meg a népeket. Bírálj meg engem Uram, az én igazságom és ártatlanságom szerint! (1Móz 18,25; Zsolt 18,21-25)

 12 Isten igaz biró; és olyan Isten, a ki mindennap haragszik. 13 Ha meg nem tér a gonosz, kardját élesíti, kézívét felvonja és felkészíti azt. (5Móz 32,41; Siral 2,4) 14 Halálos eszközöket fordít reá, és megtüzesíti nyilait. 15 Ímé, álnoksággal vajúdik a gonosz, hamisságot fogan és hazugságot szül. (Jób 15,35; Ésa 59,4)