Pszichologus: Szokott a koleszban eloadast tartani egy pszichologus. De, ha valakinel gaz van, akkor nem biztos, hogy elmegy es megosztja vele a problemait. Nekem is vannak/voltak problemaim, megsem mentem oda elmondani.

Szulok: Nem csak a sok idot-energiat kellene sajnalni, amit a srac felnevelesere, iskolaztatasara forditottak (bar szerintem ez egy baromi onzo nezet, hogy a gyereket azert nevelik, hogy kesobb legyen valaki aki ellatja a szuloket). Fontos lenne, hogy a gyerek egy egyetemrol valo kiesest (plane evfolyam vagy targyismetlest) ne tragediakent fogja fel. Elsokent a szulok feladata lenne a gyereket tajekoztatni arrol, hogy nemcsak diplomaval a zsebben lehet boldog eletet elni. Az en szuleim soha nem mondtak, hogy menjek foiskolara vagy egyetemre. Megis van mar egy diplomam es most is egyetemre jarok. Ennek ellenere voltak olyan pillanatok, amikor azon gondolkodtam, milyen lenne leugrani. De ez nemcsak tanulmanyi okokbol tortent.

OHV: HAHAHA!!! Megha en probalom a valosagot belevinni a kitoltesbe, a hallgatok nagyresze nem igazan foglalkozik vele, es atlagos eredmenyek jonnek ki. Igaz eddig csak ket OHV eredmenyt lattam, de az igencsak egy kozepes szintet mutatott majd mindenhol.

Halihonak: Nagyon kozelrol ismerem a tanszeket. Csak jokat tudok mondani rola. A felsorolt oktatok neve a monogram alapjan kapasbol beugrott (akit ismerek es akit csak nevrol is), elukon az altalam az egyetem (egyik?) legjobb oktatojanak tartott PG-val! A tanszekre kerules nekem az alapkepzes utan egy nagy pozitiv csalodas volt! Viszont ezen a tanszeken is van oktato, aki nem teljesen korrekt modon allitja a bizonyos lecet.

Az sem jo, hogy valaki csak azert megy egy szakiranyra mert az a meno, es megvan hozza az atlaga, de egyaltalan nem erdekli es csak kinlodik.

Egy-egy ilyen eset utan a kolesz altalaban csendesebb egy ideig. En mar harom ilyen esetet eltem at, de mindig megrazott.
M.