Mikor ilyesmiről hallok, szinte azonnal eszembe jut az a történet, amikor IV. Károly magyar király Trianont követően két ízben is hazarepült Svájcból (ahol családjával és legszűkebb kíséretével egyetemben lakott, tartózkodott). Első alkalommal a repülőgépe a Cziráky grófok Dénesfa-i birtokán landolt. Innen  személy-gépkocsival indult és érkezett szárnysegédje kíséretében a Budai Várba, ahol Horthy Mikloós kormányzói rezidenciájára ment fel a szárnysegéd és jelezte a Kormányzói Kabinetiroda vezetőjének, hogy itt a király és-valamint beszélni óhajt a Kormányzóval. A KabinetFőnök először be se akarta jelenteni, majd miután személyesen győződött meg arról, hogy a hír igaz, közölte a Kormányzóval azt, hogy itt a király. Horthy először azt hitte, hogy a godollói vadrezervátum vadásza érkezett, akinek a vezetékneve Király volt és

el akarta zavarni, majd amikor kiderült a félreértés, hajlandó bejelenteni Horthy-nak Habsburg Károly-t,

aki 1 1/2 - 2 órás tárgyalást folytatott a Kormányzóval. A IV. Károly közölte, hogy változatlanul a magyar

korona jogos tulajdonosának tartja magát és vissza akar (szeretne) térni. Miután a Kprmányzó közölte

vele, hogy ennek az egész ország integritását veszélyeztető következményei vannak, a király alkudozni

kezdett vele. Feladánlotta Horthy-nak a "Szeged hercege" címet - rangot, az ezzel járó minden-félével, valamint "Aranygyapjas Rend" - kitüntetést. Horthy végül is azzal szerelte le a királyt, hogy a Kisantant

összes országa (Jugoszlávia, Románia és Cseh-Szlovákia a király visszatérésének hírére azonnal katonai felvonulás céljává - területévé teszi a maradék országot is és miután a Békeszerződésünkben rendkívüli mértékben korlátozták a magyar fegyveres erők létszámát és felszereltségét, az országnak a lehető leg-elemibb képessége sem maradt a területi integritás, függetlenség biztosítására, megvédésére, így ennek a bevonulásnak beláthatatlan következményei lennének és még a maradék országot is még jobban szét-szaggatnák a szmszédaink. A Kisantant országok ezen elképzeléseinek korabeli térképekkel igazolható, dolumentált következményei lettek volna, szóval itt nem valami üres légbőlkapott fenyegésekről volt szó

Szerintem - még abban az esetben is, ha egészen más a politikai légkör, egy bárminémű magyar területi revuziós törekvés, érintsen az jelenlegi szerb, horvát, szlovén, osztrák, szlovák, ukrán vagy éppen román területet, ezek az un. "utód-államok" az akkoritól nem sokban eltérő módon reagálhatnak.