Szia Lujza!

A helyzet az, hogy nem vagyok benne biztos, hogy mindig a tanítással van a baj. Lehet, hogy sok esetben az egész rendszerrel. Míg Dr. W. Gy. stílusát elfogadhatatlannak érzem, de sok mindenben szerintem is igaza van. Lényegileg felvételi nélkül felvesszük a gyerekeket, a középiskolából hozott pontszámok megduplázásával (plusz egy-két nyelvvizsga). Sokaknak nagyon gyenge a matematikai, fizikai alaptudása. Nem is igazán tud esetleg tanulni. Ezek után az alsóbb években a matek és a villanytan meggebedhet, akkor is nagy lesz az elhullás. Ráadásul messzire vezető okokból (Bokros csomag, nemzetközi szervezetek bölcs tanácsai) nagymértékben leépítettük a tantermi gyakorlatokat, mert az ember (és pénz) igényes. Meg kell mondanom, hogy még a magas bukási % ellenére is továbbjutnak olyanok, akiknek gyenge a matek és villanytan (elektronika, digit, pogramozás, stb.) alapjuk. Felsőbb éveken pedig más jellegű nehézségek is vannak, pl. a hallgatók egy része elkezd dolgozni valahol, többen céget alapítanak, ami egyrészt jó és hasznos, másrészt a tanulás rovására megy. (Engem már hívott fel egy 4. éves hallgató főnöke, hogy a srác a másnap megnyíló szakmai kiállításra készülő termék esetén kulcsjátékos, ezért ha lehet nem jönne pótmérésre, sem.)
Szóval a helyzet nem ítélhető meg szerintem egyetlen bukási % alapján. (Persze vannak rossz tanárok is, 1 pillanatra sem tagadom.)

Üdv:

haliho