Gyakran esnek abba a hibába botcsinálta tudósok és önjelölt Nobel díjasok, hogy felépítenek egy elméletet, aminek a valósághoz semmi köze sincs. 

Ebbe a hibába beleesett maga Einstein, meg Gyula is, és még sokan mások is.

 

 

Ezért a jövő fizikájában szigorúan be kell tartani azt a szabályt, hogy egy kidolgozás alatt lévő elméletet folyamatosan szembesíteni kell a valóságos megfigyelésekkel és kísérletekkel. 

 

Persze megnehezíti a feladatot, hogy néha a megfigyelések sem teljesen megbízhatóak, a kísérletek is magyarázhatók többféleképpen. 

 

A megbízható és többszörösen ellenőrzött megfigyeléseket és kísérleteket kell alapul venni. Ha olyat találunk, ami ellentmond az elméletünknek, akkor nem a kísérletet kell az elméletünkhöz igazítani ( ami sajnos előfordul), hanem az elméletünket kell felülvizsgálni. 

 

Az is gyakori hiba, hogy válogatnak a kísérletek közül, és csak azt veszik figyelembe, ami alátámasztja az elméletet, de azt már nem, amely ellentmond neki. 

Erre jó példa az MM kísérlet és az MG kísérlet. A relastivisták az MG kísérletet elhallgatják, mert ellentmond a relativizmusnak. 

 

A jövő fizikája mindkét kísérletet figyelembe veszi és együtt értékeli.

És lám, kiadódik a helyes megoldás.