pici mici a pók
 2022.05.02
|
|
-2 0
topiknyitó
|
- Mint ez a példa is mutatja, a politikusok és politikai megbízottaik benyomulása az egyetemek vezető testületeibe hosszabb távon szükségszerűen a tudományos színvonal hanyatlásához vezet....Ezt a kommunista rendszer idején egyszer már saját kárunkon tanultuk meg. Most jobb lenne elkerülni a csapdát.
Észak-Korea jövőképesebb lenne, mint Svájc a Corvinus kutatása szerint
Tomka Béla
Észak-Korea jövőképesebb, mint Svájc. Ez nem egy szentpétervári trollfarm kommentelőjének Facebookon megjelent véleménye, hanem a Budapesti Corvinus Egyetemen létrehozott Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont által publikált kötet módszertanát alkalmazva juthatunk erre a következtetésre. Utóbbi önmagában is komoly kérdéseket vet fel a kiadvánnyal és az azt jegyző Kutatóközponttal kapcsolatban. Sőt, mivel korábban a Corvinuson elképzelhetetlen lett volna ilyen színvonalú könyv megjelenése, a magyar felsőoktatás átalakulási irányára vonatkozóan is jelzésnek foghatjuk fel.
- A kötet egyszerűen figyelmen kívül hagyja a tudományos kutatás több alapvető szabályát.
- Az összeállítás egy mondatban sem utal a témához kapcsolódó óriási nemzetközi szakirodalomra – sőt, egyáltalán nem idéz nemzetközi kutatásokat. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy ha egy egyetemi szakdolgozat nem foglalja össze azt, hogy mit írtak korábban a vizsgált témáról vagy annak határterületeiről, akkor azt aligha fogadják el. Különösen ismeretlen ez az eljárás angol nyelvű, tudományos igényű könyv esetében, mely ráadásul nemzetközi összehasonlításra vállalkozik.
- azt sem indokolják, hogy miért éppen az adott mutatókat alkalmazzák a rendelkezésre álló számtalan lehetőség közül. A mutatók kiválasztásának indoklására azért is szükség lett volna, mert a projekt számos erősen megkérdőjelezhető indikátort használ.
- Ugyanez a helyzet a súlyozással is. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy egy összetett mutató elemeit miként súlyozzuk, hiszen a súlyok változtatása alapvetően befolyásolja a végeredményt.
|
|