"Nálad ott van a TOP3-ban, TOP5-ben."   Hasonlóan érzem én is, de nem az eredményei miatt, hanem a stilusa és hozzáállása miatt.

(Úgyhogy azt sem tartom kizártnak, hogy sose lesz belőle ózeki, de mindig ott lesz a TOP5-ben.)

 

A TOP5-be sokszor be se sorolom az ózekiket,  és nem az elért eredményük miatt,  hanem a mutatott harcmodoruk miatt. Pl.

Daiesho, Ura, Hoshoryu, Kiribayama elég gyakran ott van a tornánkénti TOP5-ömben, még akkor is, ha csak éppen 8-7-et érnek el. 

 

Egy kicsit most provokálom Tisztelt "Dave" barátunkat,  a TOP 10-be nálam olyanok is bekerülhetnek, akik imádják csinálni a Henkát,

- miközben piruetteznek egyet - bár ha mást nem mutatnak fel, akkor az már nagyon nem tetszik nekem. Szerintem van amikor

szégyen máskor meg dicsőség egy ügyes henka. Néha szeretem látni a henkát, máskor meg nem. Pl. Hakuho-tól 1-szer láttam egy

emlékezete henkát, az áldozat Harumafuji volt, és a végén ő is nevetett. Ez amolyan jó kis becsapós tréfa volt.) 

 

TERU esete kicsit szomorú előttem. Egy igazi Yokozuna szintű versenyző , de olyan birkózást mutat, amihez kell a nagy erő és a sérü-

lés mentesség. Sőt, amit csinál még a szokásosnál is sérülés-veszélyesebb (kicsit hasonlit ehhez Tochinoshin is)  Mig az igazi nagyok 

esetében, pl. Chiyonofuji, vagy Ashashoryu esetében mintha "nem sok vizet zavart volna"  a sérülés ténye. Nem tudom, hogyan csi-

nálták, de a teljesitményükön csak annyi látszott olyankor,  hogy a szokásos Yusho helyett csak amolyan 10-5 -öt értek el.

 

Ami a szerencsét illeti, más sportágból vett hasonlattal élve. Egy sportoló az életében lehet egyszer világbajnok némi szerencsével, 

no de 5-ször?   A szerencse alatt azt is értem, hogy jól sikerült a formaidőzités, és "véletlenül"  élete legjobbját nyújtja, amit később

sosem sikerül megismételnie.