Szia!

Én is nagy ellenfélnek tartalak, akivel mindig öröm játszani. 
Rengeteget fejlődtél, mert ahogy visszaemlékszem kezdetekben   nagyobb arányban tudtam ellened nyerni, és az egymás elleni eredmények is az én fölényemet mutatták. Most már ez tovareppent, minden egyes találatért vért kell izzadni ellened, és ha sikerül is győzni, 1-nél nagyobb különbség nagyon ritkán fordul már elő.

Az első mondatoddal azért nem teljes mértékben értek egyet, mert mindkét játékfajta fejleszti a tudást. Én inkább  a különbséget abban látom, hogy mindenféle harcmodornak megvannak a jellemzői, Te talán lelkiekben jobban felkészülsz  a küzdőtéri harcokra. Nekem amúgy mindegy, mindenhol a győzelemre játszom ( nagyon ritka kivételektől eltekintve) és igyekezem a magam stratégiáját fejleszteni.  Most például Mesterrel a kaszinót vettük górcső alá, ahol az utóbbi időben elég satnya eredményeket produkálok.

Az a baj, hogy 2-3 játékkal előre gondolkozok, és a rohadt gép, mintha belelátna az agyamba, csak azért is ellentettjét adja ki magából, mint amit én jelölök.
Az az egy vigasztal, hogy  akihívások során már láttam, hogy a jackpotot is el lehet találni, egyszer talán majd nekem is sikerül.  Egyelőre az az igazság, hogy sajnálom rá az elköltött  aranyat, olyan kicsi a nyerési arány.  Jó párszor volt már segédkártyám, ami az első kockát az én javamra dönti el, de ezzel is mindössze egyszer sikerült egy négyes találatot elérnem.

De Mester még dédelgeti a remény halakat:-)