Valóban az egészségügy (és az oktatásügy) dolgozóinak nehéz úgy sztrájkolnia, hogy ne a hétköznapi ember járjon rosszul általa. Ezt az erkölcsi kényszert azután aljasul ki is használják a munkaadók = jelen esetben az állam.

SzVSz helyettük nekünk kéne "sztrájkolni". Nem a szó hétköznapi értelmében, hanem úgy, hogy nem adjuk a szavazatunkat olyan politikus-bandákra, akik ezt a vezetői magatartást megengedik maguknak. E mellett - hisz az még két év - lehet jó nagy demonstrációkat szervezni bárkinek a "humán szféra napszámosai" érdekében. Kiváncsi lennék már arra a helyzetre, hogy mondjuk 500 000 ember a Kossuth téren azt követeli pl: "olyan bért az egészség-, és oktatásügyben, amiből az ott dolgozók meg tudnak élni a családjukkal együtt!!!" És kiváncsi lennék a "helytartótanácsra, amely reszketni méltóztatik..." ebben a helyzetben. Ha ők a mi értünk érzett felelősségtől vezérelve nem helyezik önös érdekeiket előtérbe, akkor nekünk KÖTELESSÉGÜNK kiállni értük. Ez halál komoly!!!

ÜdV