"Egy homogén eloszlású ritka anyagfelhőt, a „nebulát”, amiből a csillag születik, a gravitáció húzza össze."

 

 

Igen, a mai tudásunk szerint így van. De tökéletes homogenitás sohasem áll fenn.

 

 

"Ha a halmaz tömeg-középpontjában nulla a gravitáció, akkor hol születik meg a Nap?"

 

 

Ott születik meg, ahol a csomósodás elkezdődik. A csomó felületén már nem nulla a gravitáció, és ez magához vonzza a környezetében lévő anyagot. Mégnagyobb lesz a felületi gravitáció, így mégtöbb anyagot gyűjt be. Ez mindaddig folytatódik, amíg a környezetéből elfogyasztja az anyag. Így keletkeznek a csillagok. De ennek a csomósodott anyagnak a középpontjában nulla marad a gravitáció, ahogyan a Nap és a Föld középpontjában is nulla a gravitáció jelenleg is. (egészen precízen fogalmazva, a gravitációnak helyi minimuma van)

 

Ha két csillag kerül egymás közelébe, akkor elkezdenek keringeni a közös tömegközéppont körül. De a tömegközéppontban nincs semmi. Ugyanez a helyzet a forgó spirálgalaxisok esetében is. Sok-sok csillag kering egy közös tömegközéppont körül, de a tömegközéppontban nincs semmiféle égitest. 

 

Sokkal érdekesebb valami van a tömegközéppontban. Erre még senki nem jött rá rajtam kívül.

 

És én azt is pontosan tudom, hogy miért hiszik azt, hogy a galaxisok közepében kvazár van. Újabban pedig masszív feketelyuk. Ez egy óriási felfedezés, ami világszenzáció lenne, ha valami bennfentes hivatásos csillagász találta volna ki.