(arrok volt szo, hogy mi lenne a komolyzene lenyege)

Minden olyan zenei mű, ami komolyzenének minősül, bizonyos szabályok szerint épül föl.
Léteznek különböző formák, ilyen pl. a rondó-, vagy szonátaforma. Aztán léteznek különböző hangnemek is, mind a 24-nek különböző hangulata van, egészen más érzéseket lehet közvetíteni velük.
Vannak ún. világos hangnemek, mint például a C-dúr, D-dúr, A-dúr, E-dúr, H-dúr.
Aztán vannak sötét hangnemek ezek a b-moll, esz-moll, fisz-moll stb. Ugyanaz a darab más hangnemben játszva egészen különböző súlyúnak mutatkozik. [...]
Míg a könnyűzenei számok 99%-a 4/4 metrumban íródik, addig sok szerző szívesen játszik a különböző metrumok adta lehetőségekkel. Pl. Csajkovszkij VI. szimfónia II. tétel 5/4-es – kicsit sántító – keringő.

Ez most komoy? Vagy ezt csak a bevezeto 1%-nak szantad, a tobbi majd ezutan jon?

Ez lenne a nagy rejtely? Be kell preselni a dolgot egy ontoformaba? Ha dal, vga szonataforma, akkor jo, he nem, akkor az szabalytalan, igy kizarjuk?

A hangnemek kerdese meg furcsabb. Induljunk ki abbol a biologiai tenybol, hogy az emberek messze tulnyomo tobbsege nem rendelkezik abszolut hallassal. Ebbol kovetkezoen a tobbseg nem fogja eszrevenni, hogy egy muvet (pl.) egy felhanggal lejjebb dsz elo, holott ugye attol egesz mas lesz a hangneme. Ugye tudod, hogy a honi zongorak jo fele giszre van hangolva A helyett, es ez nagyon keveseket zavar. (akit igen, azokat persze nagyon...) Meg mar anno altalanos iskolaban is igen mesterkeltnek talaltam hogy az alapjan dol el, hogy a hangnem mondjuk C-dur-e vagy A-moll, hogy mi az utolso hang. Es ha netan elotte egy kicsivel abbahagyom a hallgatast akkor sose fogom megtudni? Itt valami turpissag van.
Arrol meg nem is bezelve, hogy a sorolt hangnemeid csak a kromatikus skalaval egyutt ertelmezhetoek, zenet meg aligha csak ilyenre lehet irni. Aki mondjuk diatonikus vagy enharmonikus skalat hasznal az abbol eredoen mar gagyi? Vagy teljesen egyedi hangkozoket, szabadon hasznalva a teljes frekvencia-tartomanyt.

Ja, es ha megis arrol szolna a dolog, hogy a hangnem-valasztassal melyik 7 hangot szemeljuk ki hasznalatra a 12-bol, kozben a legtobb muben csalnak mint gep. Egy kis modositas itt, egy kis felodas ott... :) Nem lehet hogy pont arrol szolna a dolog, hogy a meghatarozo hangnembol valo kilogassal lehet mindenfele ravasz hatast elerni?

Az utem hasonlokepp. Szvsz igen tavol all az igazsagtol a 4/4-es allitasod, de ha netan ugy is lenne, az aligha lehetne ismerv, ha van 4/4-es komolyzene is. De rengeteg olyan zenet hallottam, ahol menet kozben valtozik az utem, sot helyenkent.

Csak erdekessegkeppen: te egy hallott zenerol meg tudod mondani a hangnemet ez az utemet? Pl. most jart le eppen, Shankar/Garbarek Rhagas & Sagas, ennek mi lenne? (Ha nem ismered, talan Endi felderiti valahol mp3-ban.)

Összefoglalva: a komolyzene előadása és befogadása egyaránt sokkal magasabb intelligenciát kíván, mint egy átlagos könnyűzenéé. Ebbe mindenki – aki valaha is tanult hangszeren zenélni – belegondolhat

Az eloadas intelligenciat kivan? Ez nekem teljesen uj. Raadasul magadnak mondasz ellent. Elozoleg meg a tobb evtizede tanulast kerted szamon. Az intelligencia sajnos nem tanulhato, az egy adottsag.

Azzal egyebkent nagyon egtertek, hogy komolyzenet jol eloadni igen nehez. De ennek magyarazata talan egesz fura helyen keresendo.
Az altalatok nem-komoly zenenek tekintett dolgokat tulnyomoreszt a szerzo adja elo, vagy studioban addig gurcol, amig elegedett az eredmennyel.
Mig ha mondjuk Mozartot kell jatszani, akkor ott allsz egy elettelen, es foleg igencsak lecsupaszitott kottaval, es magadnak kell kitalalni, hogy mi a rakot kell kijatszani belole. Nem csoda, hogy ahany lejatszas, annyifelere sikerul, es sok a selejt.
Jol emlekszem egy karmester-versenyre, vagy 20 evvel ezelottrol. Herald Oskamp (aki megerdemelten nyert egeybkent) szenvedett a zenekarral, es Mozart 40-es G-moll szmfonia 1. tetelevel. Az akkori felallasban talan 20 perc gyakorlasra volt lehetoseg, utana pedig egyben le kellett vezenyelnie az egeszet. Nos, a gyakorlas alatt lehetett latni, hogy o tenyleg erti hogy mit akar kihozni, es sok emgallassal elo is csalogatta. Aztan a teljesnel a zenekar razenditett a gakorlas elotti allapotra, ahogy gondolom mar 2000x eloadtak maskor. :-o

A kicsit modernebb zeneket meg aztan vegkepp nem lehet leirni a regivagasu kottan, es nem is erdemes.

Visszaterve az osszefoglalodra. Szomorunak tartom, hogy akkor szerinted akkor a komolyzene alkotasa gyakorlatilag a Nemetalfoldre (kis kiterjesztessel) korlatozodik es a 18-19. szazadra. Aki szerencsetlen modon korabban elt, vagy kesobb, vagy tortenetesen arabnak, indiainak, stb szuletett, az mind csak gagyi zenet szerezhetett. Ja. plusz az elso korbol is kizarva gyakorlatilag minden olyan muvet, amiben enekelnek is.

(De azert ne csuggedj, szeritne fuss neki meg 1x a definicionak ;-)

Pasa