A töltésekből kiinduló transzverzális hullám, a haladási irányra merőlegesen kelt hullámokat a közegben. Az elektromágneses hullám, ezek szerint a megmaradó töltések eredménye, amit akár a tér, a közeg keltésének is nevezhetnénk. A gravitációs töltéssel ugyan ez a helyzet, a gravitációs töltések is transzverzális, polarizált hullámokat keltenek, amik szintén térkeltőek. Tulajdonképpen a négy féle elemi részecske,(e; p; P; E) kelti maga körül a teret. Mivel állandó mozgásban vannak, az időt is „produkálják”, ha a sebességükre is kíváncsiak vagyunk. Mivel a mezőket c sebességűnek tekintjük (vagy mérjük?), az idő és a tér, vagyis a téridő az elemi töltések következménye, megmaradó létük eredménye. Ennél fogva nincs szükség olyan „közeg” feltételezésére, amiben a gravitációs és elektromágneses hullámok haladhatnak.

Na de mi van akkor, ha a hullámok kiegyenesednek, vagy kisimulnak? (egydimenziós lesz a tér?)