Én is azt kérdezem. Én nem találtam semmiilyen prognózis nála.

Az atomisztikus fizikàban az az új, hogy az elemi részecskéknek, e, p, P, E, kétféle elemi töltése van két elöjellel ellátva és a gravitáciòs és elektromos hatásnak változik az elöjele.

Fiizikailag új pl. az, hogy a protonok elektromos töltesei taszítják egymàst és a gravitáciòs töltései vonzzák. Hasonló a helyzet az elektronok közott. A protonok és elektronok közott az elektromos töltések vonzzák egymàst, a gravitáciòs töltései miatt meg ezek taszítják egymást. Ezt lehet tovább szorozni a pozitrokra és eltonokra. Ez azêrt egy új fizikai tény, mert ez alpján a neutrínók és a többi összetett részecskék, mint pl. az atomjaink, mint kisérletekkel ellenörizhetö prognózisok lépnek fel, kiszámithato elektromis töltésekkel és kiszámitható sùlyos tömeggel és tehetetlen tömeggel.

Ebböl látható, hogy NEM csak a kétféle töltéseknél van két elöjele, hanem a hatások elöjele is változik. Ez új fizika.

Az atomiszitikus fizika, kedves Okos Ákos, fizika és nem matematika, mint a tied, ami csak abból áll, hogy bevezeted az immaginér egységet elérni, hogy a gravitációs és elektromos hatásnak formálisan ugyan az legyen az elöjele.