Mondjuk ez téves. Jól látható, hogy az íjász nem a madarat célozza, a baltás ember se forgatja a baltát. A középső nőalak vállán át van vetve egy szíjszerű valami, tehát itt egy vállalásról van szó. Az oldalsó két növény több helyen is csatlakozik a turulhoz, vagyis egy növekedési tendencia figyelhető meg mégpedig a népiség szintjén. A nőalakot nem megragadja a turul, hanem tartja, az "égberagadás" inkább csak jobb híján fogadható el. Elég nehéz lehet valakit úgy égbe ragadni, ha madár lábán ücsörög....

A nő egyik karja szinte összeNŐ a turullal, tehát itt egy összetartozás van. A másik kezében egy virág vagy szőlő van, nem tudom tisztán kivenni. Ha szőlő, akkor itt a fényfelszabadításról és a tavaszi napéjegyenlőségről van szó, népiség szintjén a feltámadásról. Ha pedig virág, akkor növekedésről, aminek biztosítása a turul feladata lesz. Sajnos nem ismerem ezt művet így nem tudom, hogy körben milyen motívumok vannak, de valószínűsíthető (99%), hogy a keleti állatövi tulajdonságrendszerek jelzői.

Megérne egy alaposabb elemzést is.

A Nagyszentmiklósi kincs 2.-es kancsójának ún. égberagadási jelenetének nagyszerű elemzését adta Pap Gábor, érdemes elolvasni vagy megnézni youtube-on.