A fénnyel kapcsolatban még meg kell jegyezni, hogy abban mindenki egyetért, hogy a fényt az atomok keltik. De már abban nem, hogy hogyan keletkezik a fény.

 

A mai téves elképzelés szerint az atom kibocsát magából valamit, amikor fényt sugároz. Fotont vagy fényrészecskét, vagy energiacsomagot. Ez azonban hibás elképzelés.

 

Az atom valójában semmit sem bocsát ki magából. Hanem rezgés segítségével átadja a fölös energiáját a fényközegnek. Rezgésbe hozza maga körül a fényközeget, ami gömb alakban szétterjed a fényközegben.

 

Analógiának a hangot lehet felhozni. Amikor egy hangszóró hangot sugároz, akkor nem bocsát ki hangrészecskéket, hanem rezgésbe hozza maga körül a leverőt, így a hang a levegőben minden irányban (gömb alakban) szétterjed.

 

Ugyanez történik a fény esetében is, kis különbséggel. Ugyanis a hangszóró a hangot folyamatosan sugározza, mindaddig, amíg be van kapcsolva. Az atomok azonban nem folyamatosan sugároznak, hanem szakaszosan. Amikor az elektron pályát vált, akkor kisugárzódik a tér minden irányába egy 10 nanoszekundumos fényimpulzus, ami a térben kb. 3 méter hosszú. Ez alkotja a fénysebességgel táguló gömbhéjat. Ebben a gömbhéjban több millió hullámhegy és hullámvölgy található. 

 

Miután a fényimpulzus elhagyja az atomot, az atom nyugalmi állapotba kerül és sugárzás szünetel. Ha ismét gerjesztődik az atom, akkor ismét kisugároz egy fényimpulzust és ismét szünet következik. Ha folyamatos a gerjesztés, akkor rendszeres időközönként hagyják el az atomot a rövid impulzusok, amelyek között hosszabb szünetek vannak. Ezért szakaszos az atom által keltett fénysugárzás.

 

Persze egy fényforrás nem 1, hanem milliónyi atomból áll, ezért a szakaszosan sugárzó sok-sok atom fénye folyamatosnak látszik.