Bár nem ez a topik témája, ám ha ennyire érdekel, akkor bevallom, hogy erre én személy szerint nem vagyok hivatott. Erre pontos szakmai kritériumok vannak, s óvakodni kell attól is, hogy egyfajta magánvéleményt rögzítsünk. Ám azt is tudnunk kell erről, hogy a különféle zavarok - köztük a személyiségzavarok is - NEM betegségek, és súlyos hiba lenne ezek szerint megbélyegezni bárkit is (bár a laikusok nagyon hajlanak rá). Sokkal inkább érdekes az összefüggés a zavarok és az emberiség nagyjai közt. Mintha éppen, hogy elősegítik a haladást, felrúgván néhány begyepesedett gondolkodási sémát.

Talán közismert Einstein esete is. A mai vélemény az, hogy ő Asperger spektrumzavaros volt, a magasan funkcionáló változatával. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a zavarhoz tartozó jelenségek mellett ő nagyon jól kezelte az állapotát, és nem szorult hozzá külső segítségre. Valószínűleg igen magas IQ-ja lehetett. Ezzel ellentétben az alacsony funkcionalitásúak életvitelükben önállóan nehezen boldogulnak, s mindenképp kell, hogy legyen hozzájuk segítőtárs. Ez utóbbiakat nevezzük autistáknak. Sajnos a megnevezések országonként, intézményenként különbözőek lehetnek, és keveredhetnek, és félreértésekre adhatnak okot. (A Rain Man c. film egy alacsony funkcionalitásúról szól).

Ma nagyon divatosak az ezekkel kapcsolatos megfigyelések, ismertetők (a YouTube tele van velük), ám egyfajta visszaélést (megbélyegezettségre hajlást) is lehet tapasztalni. Mindenesetre az utóbbi időkben kiderült, hogy a világon pl. rengeteg magasan funkcionáló Aspergeres van, sokan komoly, magas képzettséget igénylő szakmákban. Talán nem véletlen, hogy ez a gyermekeknél is a figyelem középpontjába került, s félő, hogy egy ilyen magas IQ-jú egyént erőszakosan kiemelhetik, s gyakorlatilag visszaélnek a vélt okosságával.

Az általam elkövetett pamfletemben (3689) azonban inkább egy karikatúrát igyekeztem ábrázolni (kiemelve egy másfajta zavar - az NPD - néhány jellemzőit). Ám ez utóbbinál sem lenne megengedhető a negatív megítélés (noha sokak életét keserítik meg), mert ők személyesen ezt másként élik meg, sőt egyik ismert alakja (Sam Vaknin - NPD-s, sőt APD-s is!) 190-es IQ-jával az életét tette fel arra, hogy ezt a jelenségcsoportot a teljes mélységében megérthessük, s abban a témacsoportban 25 év munkájával hatalmas előrelépés is történt.

Valahol máshol jeleztem már, hogy a világunk komoly gondokkal küzd, és egyébként rendkívül értékes emberek egyfajta - egyébként törvényszerűen megjelenő - önszórakoztatásból kiesnek azok közül, akik sok segítséget tudnának máshol - mint szakértők - nyújtani. Természetesen fontos lehet a jövő fizikája, de csak akkor, ha a jövő felé tartunk, s nem pedig az egyre sötétebb középkort hozzák vissza a fejünkre. A jelen történések szinte megjósolhatók voltak abból a tényből, hogy a fejlett nyugat szakértőgárdája olyannyira fogyatkozóban van, hogy önmagát sem lesz képes menedzselni, hát még a túlnépesedő területekét. Megoldásként azonban nem biztos, hogy helyes döntés született arról, hogy a lassan működtetésre képtelenné váló hatalmas infrastruktúrát kellene leépíteni, és egy ősibb állapotra visszatérni, amelyben feltehetőleg a ma fizikája is a fiókok mélyére kerül, valamikor (száz év múlva?) újra elővehetően.

Ezért - bár el tudom fogadni a jelen vitát - sokkal inkább érdekelne, hogy meg tudjuk-e őrizni a ma fizikáját, vagy anélkül, s mellette a jövő fizikája nélkül kell majd az életünket átrendezni.