A neutrínòk tömeget és elektromos töltést hordozó részecskékbol vannak összetéve és elektron-neutrínónak nevezzük azt a (e,p)-rendszert, aminél a tehetetlen tömeg mulla. A proton-neutrínó (P,E)-nâl is nulla a tehetetlen tömeg. De ezek mellett étezik rengeteg neutrínó, amikél a súlyos tömeg ugyan mindig nulla, de a tehetetlen tömeg NEM nulla.

Nem tudom hogy az akadémikus fizika miert nem vette figyelembe, hogy a gravitációt is elemi töltêsek okozzâk, megpedig két elöjellel ellátva. Talán azért, mert bedölt Einsteinnek, hogy az elektron és a pozitron meg a proton és az elton meg tudja semmisíteni egymást, pedig nem. Én már ki is számítottam mekkorák az alapneutrínók. www.atomsz.com

Az elektronnak és a pozitronnak és a protonnak meg az eltonnak NEM csak az elektromos töltése, hanem az elemi gravitációs töltése is ellenkezö elöjelü. Ezek tehàt egymást gravitâciósan taszítják.

A proton meg kíséretekkel kimutatottan egy stabil elemi rêszecske, tehát NEM áll hàrom kvarkból. Az instabil neutron meg N = (P,e,p,e) és egy protonra (P), egy elektronnak (es) és egy elektron-neutrínónak, (e,p) bomlik. A neutron sem áll harom kvarkbol, mint azt a modern fizika hibásan tanitja.