Úgy látom, hogy van 4 elmélet, amely szeretne a jövő fizikája lenni:

 

1. Gyula atomisztikus fizikája

4 db ősrészecske létezik (elektron, proton, pozitron és elton) öröktől fogva, amik örökké meg is maradnak. Minden részecske kétféle töltéssel rendelkezik; elektromos és a gravitációs töltéssel. Közöttük a kölcsönhatást két mező biztosítja, az elektromágneses és a gravitációs mező. Létezik taszító gravitáció is.  

 

2. Cseik egyesítő elmélete

A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.

 

3. Erdős Attila gonon elmélete

Két fajta atom van a világmindenségben: a kémiai elemeknek megfelelő atom és a másik a gonon atom . A gonon atom szinte mindenben ellentéte a kémiai elem féle atomnak, annál jóval szegényesebb, a neve is a goner angol szóból ered, ami tönkrementet, lepusztultat, szerencsétlent jelent .

A gonon atomnak két összetevője van: az elemi sötét energia és az elemi sötét anyag . Ez a gonon atom nem vegyül a kémiai elem féle atommal... Amíg a kémiai elemek elektromos erői leárnyékolják egymást addig ellenben a gonon atom belső erői nem árnyékolják le egymást, mert nem egynemű erő féleség tartja össze a gonon atomot .  

A gonon atomok egymásközt hatnak, kémiai elemekre nem nagyon hatnak, ezért problematikus a kimutatásuk .

 

4. Az én Szuperfizikám

Ez a fény és a gravitáció új elmélete. Eszerint a fény tiszta hullám, amely fényközegben terjed. De nem folyamatos, hanem szakaszos (impulzusos) hullám, mivel az atomok nem folyamatosan sugározzák a fényt, hanem szakaszosan.

A fénysebesség nem függ a fényforrás mozgásától, csak a fényközeg villamos és mágneses tulajdonságaitól, amelyek hely szerint változnak az univerzumban, tehát a fénysebesség is helyfüggő. 

A fénysebességet nem tekintem felső határsebességnek, így az átléphető.

A fénysebesség a mozgó megfigyelők számára más és más érték, tehát nem tekintem igaznak a fénysebesség einsteini állandóságát.   

A gravitációt nem a téridőgörbület okozza, hanem a tömeggel rendelkező testek (égitestek) hoznak létre maguk körül gravitációs mezőt, amelyek összefolynak és ezáltal egyetlen nagy közös mezőt képeznek. A gravitációs mező együtt halad az égitestekkel, az égitestek közelében. 

 

 

Vajon melyik kerül ki győztesen a küzdelemből?

Az első 3 elmélet közös gyengesége, hogy nincsenek bizonyító erejű kísérletek. 

Ezért valószínűsíthetően a 4. lesz a nyerő.