Pál apostolnak a rómabeliekhez írt levele   11. fejezet

       ( 1-5, 11, 15, 17, 20, 23,28, 32, 35, )

       1 Mondom tehát: Avagy elvetette-é Isten az ő népét? Távol legyen; mert én is izráelita vagyok, az Ábrahám magvából, Benjámin nemzetségéből való. (Fil 3,5) 2 Nem vetette el Isten az ő népét, melyet eleve ismert. Avagy nem tudjátok-é, mit mond az írás Illésről? a mint könyörög Istenhez Izráel ellen, mondván: (1Kor 6,11) 3 Uram, a te prófétáidat megölték, és a te oltáraidat lerombolták; és csak én egyedül maradtam, és engem is halálra keresnek. (1Kir 19,10.18) 4 De mit mond néki az isteni felelet? Meghagytam magamnak hétezer embert, a kik nem hajtottak térdet a Baálnak. (Eféz 1,15.16; Róm 1,8) 5 E képen azért most is van maradék a kegyelemből való választás szerint. (Kol 1,9-11;2,5-7;1Kor 12,8)

11 Annak okáért mondom: Avagy azért botlottak-é meg, hogy elessenek? Távol legyen; hanem az ő esetük folytán lett az idvesség a pogányoké, hogy ők felingereltessenek. (Csel 13,46;5Móz 32,21)

15 Mert ha az ő elvettetésük a világnak megbékélése, micsoda lesz a felvételük hanem ha élet a halálból? (1Kor 1,5)

17 Ha pedig némely ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és zsírjának; (Jer 11,16.17)

20 Úgy van; hitetlenség miatt törettek ki, te pedig hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj; (Jób 12,17; Ésa 33,18;Jób 17,20)

23 Sőt azok is, ha meg nem maradnak a hitetlenségben, beoltatnak; mert az Isten ismét beolthatja őket. (2Kor 3,16)

28 Az evangéliumra nézve ugyan ellenségek ti érettetek; de a választásra nézve szerelmetesek az atyákért.

32 Mert az Isten mindeneket engedetlenség alá rekesztett, hogy mindeneken könyörüljön. (Gal 3,22)

35 Avagy kicsoda adott előbb néki, hogy annak visszafizesse azt? (Jób 41,11