szuperfizikus Creative Commons License 2022.03.08 0 0 3263

Az új fizika témában szereplő elméletekkel az a baj, hogy (az enyémet kivéve) olyan elképzelésekre épülnek, amelyek nem a tapasztalatból származnak. Nem megfigyelések és kísérletek alapján születtek, hanem csak ötletekre.

 

Vegyük Gyula elméletét!

 

Ő kitalálta a 4 megmaradó részecskét, de csak azért kellett négy, hogy a szimmetria teljesüljön. 

Ezért kellett behozni az elton nevű részecskét. 

Ki kellett találni továbbá a taszító gravitációt, ami önmagában értelmetlen, mert a gravitáció tömegvonzást jelent.

 

De nem ez a legnagyobb baj. Hanem az, hogy mindezekre semmiféle kísérleti alátámasztást sem tudott Gyula bemutatni. Így vagy elhisszük, vagy nem. 

 

 

 

Vegyük cseik elméletét!

 

Ő kitalált két részecskét, amelyet elnevezett G és B részecskének.Mindent ebből vezetett le. 

De ezeknek a részecskéknek a létezésére semmiféle kísérleti bizonyítékot nem tudott bemutatni. 

 

 

 

Véleményem szerint ezek nem tudományos elméletek, hanem csak ötletelések. Amik persze lehetnek akár hasznosak is, mert a sok ötletből néha még jó is kisülhet.

 

De a tudományos elméletek a tapasztalatból indulnak ki. Mondok egy példát. 

A természetben azt tapasztaljuk, hogy minden hullámmozgás valamilyen közeghez kötődik, amelyben a hullám terjed. Mivel a hullám egy terjedő rezgés, ha nincs ami rezegjen, akkor hullám sem létezhet. Tapasztalati tény, hogy a hang nem terjed üres térben, ahol sem levegő sem más részecskékből álló anyag nincs. Például a Hold felszínén nem tudnak beszélgetni egymással az űrhajósok (csak a sisakba épített rádión), mert a Holdnak nincs légköre, így hanghullámok sem létezhetnek.

 

Ha elfogadjuk, hogy a fény is hullámmozgás, akkor azt is el kell fogadni, hogy léteznie kell valamiféle anyagi közegnek, amely a fényhullámokat közvetíti. Ez a logikus következtetés a tapasztalatból ered. De azt is tudjuk, hogy a fény továbbításához nem kell részecskékből álló közeg, mert a fény nem mechanikus hullám (mint amilyen a hang), hanem elektromágneses rezgés. 

 

Tehát a fényközeg nem egy levegőszerű, atomokból álló anyag, hanem valami más. 

A tudósok, akik a fényközeget keresték (MM kísérletek), abban tévedtek, hogy egy atomos közeget kerestek, ami ráadásul mozdulatlanul tölti ki a világegyetemet. Ezt nevezték éternek, de ilyet nem találtak. 

 

A következő tévedésük az volt, hogy mivel az atomos felépítésű, abszolút nyugvó étert nem találták meg, arra a hibás következtetésre jutottak, hogy a fénynek nem létezhet semmiféle közege. Ez a tévedés vitte vakvágányra a "modern" fizikát, amelyből máig nem találta meg a kivezető utat. 

 

A megoldást a Szuperfizika fogja elhozni.  

 

 

Előzmény: szuperfizikus (3262)