Érdekes lett a Sanyaku. Négy újonc is van, az általa, valaha is elért legmagasabb rangjában. Mitakeumi

(Ozeki végre - valahára), Wakatakakage (Sekiwake), Abi (Sekiwake) és Hoshoryu (Komusubi), Számomra

közülük, pillanatnyilag éppen a mongol a leg - érdekesebb és egyben a leg - izgalmasabb.

 

Asashoryu unokaöccse tehát 22 és 3/4-évesen lépett fel a Sanyaku-ba. Tehát kb. két évvel később, mint

a nagybátyja, aki 20 és 3/4 - évesen került fel ide, hogy azután, nem egészen három év alatt, 23 és 1/2

évesen, 11 Basho tornán - részvételt követően elérte a lehető legmagasabb, Yokozuna rangot. Kíváncsi

vagyok, hogy Hoshoryu-nak ehhez mennyi időre lesz szüksége, ha egyáltalában sikerülne neki ilyesmi.

 

És akkor ott van még a két kado ban Ozeki is, akik közül Takakeisho azért érdekes, hogy végtére rendbe

tudták - e szedni egészségileg, a másikuk pedig azért, hogy meg tud - e szabadulni az elég régóta reá

jellemző rémesen ingadozó formájától, habár az is igaz, hogy már elég régóta folytatja ezt a szakadék

szélén táncolást és kritikus helyzetben, valahogy mindig rá tudott tenni egy - egy lapáttal. Kiderül ez is.