lugas (mező) : szl. lúka louka лъг луг луговина (délszlávban úgy néz ki nincs!)

2) Fákkal, vagy bokrokkal, cserjékkel, ágakkal bővelkedő, benőtt; ágas, veszszős, lombos. Innen: lugas szőlő, melyet nem metszenek, hanem venyigéjét felnőni hagyják; lugas fa, lombos, sürü hajtásu erdei fa; lugas szín, lugas út, melyet felnövő s öszvehajlott zöld ágak képeznek.

és a baromság:

lugas [1284 tn., 1493] ’kúszónövénnyel befuttatott, kis kerti építmény’ Olasz jövevényszó magyar képzéssel. A tőhöz vö. északolasz lug, log, lugo, logo ’vidéki ház, kertes villa; őrtorony; fa kerti építmény szőlővel és gyümölccsel befuttatva; kerti ház, kéjlak’, olasz irodalmi nyelvi luogo ’hely, terület’. Az olaszban előzménye az azonos jelentésű latin locus főnév.