Sajnos van bőven ellentmondó szöveg az evangéliumokban. Ha te ennyire ragaszkodsz a betűkhöz, azt is ki tudod venni a szövegből, hogy Jézus  

 

– Cinikus filozófus: Jézus tanításai tele vannak görög filozófiával. Elég értelmes megközelítésnek tűnik arra következtetni, hogy Jézus egy vándor cinikus volt, vagy egy sztoikus guru galileai változata. Ezt a szemléletet erősíti: Leif Vaage, Burton L. Mack, John Dominic Crossan, Gerald Downing és mások.

– Liberális farizeus: mint például a híres Rabbi Hillel, aki Jézus előtt élt. Az evangéliumok a farizeusokat törvényeskedő gonosz csoportosulásnak festik le, de a valóságban annyira szerethetőek voltak, mint Jézus. Harvey Falk történész a Jesus the Pharisee: A New Look at the Jewishness of Jesus c.  könyvében úgy érvel, hogy a valóságban Jézus minden hozzászólása a zsidó törvénnyel kapcsolatban párhuzamba hozható az akkori farizeusi gondolatokkal, majd a későbbi, rabbinikus bölcselettel.

– Karizmatikus Haszid: A nagy tiszteletnek örvendő Vermes Géza, a Holt Tengeri tekercsek és Jézus-korabeli zsidóság szakértője, úgy látja Jézust, mint egy népszerű szabadúszó galileai szent embert, aki a Haina Ben-Dosa vagy a körrajzoló Honi figurákhoz hasonlítható. Jézushoz hasonlóan ők sem tisztelték a zsidó törvények betűit, és ez természetesen felháborította a kor vallási vezetőit.

– Konzervatív Rabbi: Jézus magasra emeli a Tórát, mondván: “egy ióta vagy egy vessző sem vész el a törvényből” (Mt.5:17,18), imaköntöst visel (Mt.9:20-22), tiszteletben tartja a szombatot, zsinagógába és templomba jár.

– Antinomista tekintélyromboló: Jézus, aki szétszedi a Tórát, kibővíti jelentését, mint pl Mt.7:15-20, 5:21-22, 27-28,31-44. A temlomnak is más jelentése van nála Mt.12:6-8.

– Mágus, ördögűző és gyógyító: Morton Smith, a Secret Gospel of Mark könyvében azt állítja, hogy Jézus egy igazi mágus volt. Helmut Koester, Harvardi professzor pedig úgy véli, hogy Jézus inkább egy prófétának, egy csodatevőnek, és egy ördögűzőnek az egyvelege. Robert Conner, a Magic in the New Testament-ben taglalja az őskeresztények mágiával kapcsolatos gyakorlatait. Mint a pogány csodatevők, Jézus is ördögöket űz, meggyógyítja a vakokat és süketeket, sarat és köpetet használ (Mk.5:41, 7:33-34), akárcsak a görög mágikus kézikönyvekben.

– Zelóta forradalmár: Lehetséges, hogy Jézus egy politikai messiás volt, aki forradalmat szított a rómaiak ellen, mint Thedeus, vagy az „Egyiptomi” (név nélküli messiás Fláviusznál), vagy éppen a két megfeszített rablóhoz hasonló vezér. Mi más miatt feszítették volna meg a rómaiak, ha nem a Szanhedrin kövezte meg? Lukács evangéliumában több zelóta is szerepel. Jézus követőinek azt mondja, hogy ragadjanak kardot (Lk.22:36). Amikor el akarták fogni, tanítványai megkérdezték, használhatják-e a kardjukat (Lk.22:49), és ott van a főpap szolgája fülének levágása (Mt.26:51-52). Sok ismert tudós, mint Robert Eisler, S.G.F. Brandon, Hugh J. Schonfield, Hyam Maccoby és Robert Eisenman, azt gondolja, hogy ez az igazi Jézus.

– Erőszakmentes pacifista ellenálló: Ahogy Bruce Malina és mások érveltek, Jézus nem akármiért lett a béke királya. Nem találkozol semmilyen politikai zavargással, amikor azt a tanítást hallod, hogy „fordítsd oda a másik orcádat is” (Mt.5:39) vagy „menj még egy mérföldet” (Mt.5:41).

– Apokaliptikus próféta: Ezt a Jézust látta Albert Schweitzer és több más történész. A megfélemlíthetetlen, Ítélet Napját hirdető prédikátor kijelenti, hogy a vég közel, és Isten országa hamarosan eljön. Ahogy Jézus, úgy Pál és más első századi zsidó tanítók sem várták, hogy nemzedékük túléli az ítélet Napja. Bart Ehrman ezt a figurát rajzolja le a Jesus: Apocalyptic Prophet of the New Millennium könyvében. Paula Fredriksen, a From Jesus to Christ könyvében azt állítja, hogy az evangéliumnak és a korai keresztény történelemnek semmi jelentősége, hacsak Jézus nem valamilyen apokaliptikus látnok volt.

– Első századi kommunista: Vajon Jézus lehetett az első marxista? Milan Machovec és más baloldali történészek úgy gondolják. Azt el kell ismerni, hogy Jézus semmi jót nem mondott a kapitalista disznókról??? (Lk.6:24, 2:15), folyamatosan arról prédikált, hogy nem lehet egyszerre az Úrnak és a pénznek is szolgálni, (Mt.6:24, Lk.16:13) vagy hogy követői adják el mindenüket és osszák szét a szegényeknek (Mt.19:21, Mk.10:21, Lk.18:22). Egyik leghíresebb mondása: „könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni Isten országába” (Mt.19:24, Mk.10:25, Lk.18:25). Azt sem lehet elfelejteni, hogy megostorozta a pénzváltókat és felborította asztalaikat a Templom udvarán. Az Apostolok cselekedetei nemcsak azt írja, hogy a korai keresztények mindenüket megosztották egymással, hanem egy marxista hitvallás is életre kel: “szétosztották mindenkinek úgy, ahogyan szükségük volt rá.” (Apcs.4:35)

– Korai feminista: Talán ő volt az első feminista férfi? Néhány szakértő, mint Elizabeth Schüssler és Kathleen Corley rámutat arra, hogy ő volt a „bölcsesség gyermeke”, és olykor Sophia prófétanőhőz hasonlóan viselkedett, aki a zsidó hagyományban a mennyei bölcsesség női megtestesítője volt. Ugyanakkor felhívják a figyelmet Jézusnak a nők felé megmutatkozó szokatlanul illedelmes, az első században igen progresszívnek számító viszonyulására is. Jézus leghűségesebb követői is nők voltak, a korai gyülekezet vezetői között is elég sok nő volt, sőt még a parázna nőnek is megbocsátott. Ráadásul a nők társadalmi szerepén is próbált módosítani (Jn.4:27, Lk.7:37, Mt.21:31-32).

– Földi hedonista: Vagy éppen egy férfisoviniszta? Az evangéliumok szerint a külső szemlélő számára, Jézus “falánk és részeges, a bűnösökkel és vámszedőkkel eszik” (Lk.5:30-34, 7:34-46), vagyis amolyan „menő partiarc” volt.

– A család embere: Jézus lehet a régi jó családi értékek bajnoka, aki Mózesnél is keményebb, felülírja az Ószövetségi törvényt, kijelentve, hogy “aki elbocsájtja feleségét, és mást vesz el feleségül, az házasságtörést követ el” (Mk.10:11-12). Arra is emlékezteti követőit, hogy tiszteljék apjukat és anyjukat, mert ha nem, halált érdemelnek (Mt.15:4)

– Családokat tönkretevő bandavezér: Úgy tűnik, hogy az is elfogadható, amikor Jézus negatív dolgokat mond a családról: “Ha valaki hozzám akar jönni és nem utálja meg anyját és apját, feleségét és gyermekeit…” (Lk.14:26). Amikor Jézusnak azt mondják, hogy megjött az anyja és testvérei, rájuk se hederít és követőit nevezi anyjának és testvéreinek (Mt.12:47-48). Sőt, azt is mondja, hogy nem azért jött, hogy békét hozzon a földre, hanem ellenségeskedést az apa és fia között… (Mt.10:34,35)

– A világ Megváltója: Mindezek ellenére Jézus szeret mindenkit, még a szamaritánusokat, (Jn.4:39-41, Lk.17:11-18) és a pogányokat is (Mt.4:13-17, 24-25).

– Izrael Megváltója: Lehet, hogy szeret mindenkit, de kivételt képeznek a szamaritánusok és a pogányok. Amikor a kánánitai nő könyörög hozzá, hogy gyógyítsa meg a lányát, akkor visszautasítja: “csak Izael elveszett juhaiért jöttem” (Mt.15:24). Amikor Jézus kiküldi a tanítványokat, akkor megparancsolja nekik, hogy ne menjenek a pogány és szamaritánus városokba (Mt.10:5-6).

– Trónörökös: Vajon Dávid király leszármazottja, a királyi család örököse a trónok harcában? James Tabor, a The Jesus Dynasty könyvében azt állítja, hogy Jézus egy David Koresh-féle karizmatikus vezető volt, de téveszmés és öngyilkosságra is hajlandó csapata azt hitte, Isten küldte őt, hogy királyuk legyen.

– Radikális társadalmi reformok hirdetője: John Dominic Crossan, Gerd Theissen és Richard Horsley az ellenkező irányból nézik; és Jézust nem valami királyi család sarjának tekintik, hanem a szenvedő zsidó parasztság hősének, aki a római birodalom igája és elnyomása alól szeretné felmenteni népét – leginkább amolyan Gandhi-féle vonalat követve.

 

Válassz.

 

Nálam más a megközelítés útja, próbálom ellesni Jézus tanításának életben megtapasztalható igazolásait, és abból indulok visszafelé. Nálam Jézus a világosság hirdetője, aki megpróbálta az embereket nemzetiségtől függetlenül igazságra, békességre, szeretetre vezetni, ami nem volt összeegyeztethető a kora bármelyik teológiai hitvallásával. És ezért ölték meg. A tanítványai nem értették, az evangéliumokban töredékei maradtak fenn a vele kapcsolatos eseményekből, Pál pedig egész mást hirdetett meg. A többi hidd el, szavakon való rágódás. A biblia nem hiteles tanúságtétel, ha komolyan veszed bármelyik szöveget, mintha kősziklaként úgy hangzott volna el, hát tévedsz. (Mert hogy úgy idézgetsz a Bibliából, mintha komolyan kellene azokat vennem.)