Nem igazi vasutas voltam (nagyvasutas), hanem ujjtörővasutas (1984-1988-ben, a VI. csoportban). Hivatalosan felügyelet alatti szolgálatot láttunk el. Mindig volt állomásfőnök, és az ő dolga volt a "különleges" tevékenységeket végezni. Elvileg tehát ő írta meg az írásbeli rendelkezést, de azt nekünk kellett kézbesíteni. Ők voltak jogosultak kényszeroldást csinálni (szintén elvileg), hívójelzést kivezérelni, egymás között megegyezni vonatkeresztezés áthelyezéséről, tanúsították az engedélyadást, figyelték, hogy szabályosan adjuk-e a kézijelzéseket gépkörbejáráskor, stb. Illetve ők végezték a szolgálatot reggel és este, amikor mi még/már nem voltunk szolgálatban.

Aztán a Mechwartba jártam forgalmi szakra 1988-1992-ben. Ez technikusi szak volt, és az érettségi előtt a MÁV közölte az ötödévesekkel, hogy attól kezdve nem ismer el semmit a technikusi végzettségből. No nekem ez volt az utolsó csepp a pohárban! Átnyergeltem más területre, és most szoftvereket készítek. A vasútbuzulás már csak hobbi. :-)