"Ha a fény egy véges hullámszakaszokból álló bármekkora hosszúságú hullám, akkor annak egy véges szakasza miért ne lehetne része, részecskéje a fénynek? "
Mielőtt válaszolnék, pontosítani szükséges. A fény nem EGY hullámból áll, hanem véges hosszúságú (kb. 3 méter hosszú) hullámdarabok milliárdjaiból. Ezek a hullámdarabok sem vonal mentén terjednek, hanem az atomokból kiinduló, táguló gömb formában. Mivel egy fényforrás milliárdnyi atomból áll, ezét milliárdnyi kis gömbhullám alkotja a fényt.
"...miért ne lehetne része, részecskéje a fénynek?"
Egy kis térszögben kiválasztott fénysugár lehet része a gömbhullámnak, de ez mindig hullám marad, tehát semmiképpen sem lesz részecske. Akármilyen részét vágod ki a fénynek, akármilyen keskeny fénysugarat, vagy akármilyen rövid szakaszt, az sohasem lesz részecske, mindig hullám marad.
"A detektorok érzékelő képessége is feldarabolja a hullámot..."
Szó sincs erről. A detektor nem darabol fel semmit.
Ilyen feldarabolást Bor Zsolt laboratóriumában valóban csinálnak lézer fénnyel, de ettől sem lesz részecske a fényből.