Nem rég feljöttek itt témaként az "ól" és az "akol" szavak, főleg utóbbival foglalkozom most, ebben a 4 betűben szintén nagyon sok minden van belerejtve, szinte tagadhatatlanul egy intelligens módon összerakott szó ez.

 

Akol:  a hivatalos szláv magyarázatra szerintem ne vesztegessünk se időt és se energiát, ugorjunk egyet.))

 

A CZF szótár 2 értelmezést ad, a szerinte is kevésbé valószínű "ág-ól"  verzió volna az egyik.  A magyarnak nem volt oka mássalhangzót váltani a K betűnél így itt is továbbmegyek, de egyébként is sziklába vájt üregek voltak először ezek.

 

A CZF fő értelmezése:  AK gyökből indul ami szerinte nyíltat jelent és +ól azaz nyílt ól, tömörítve ez a lényege amit a szótár mond.  Jó csak akkor mondom megnézem már miket ír az "AK" gyökre és hát gyakorlatilag lenyom rá 2 egymással teljesen ellentétes szöveget.  A fő verzió szerint nála ez az akadályba való ütközés és nehézségekbe való hatolást jelentené, példaként hozva az eke és az "akar"  szavakat.

 

Már ezt vitatnám hiszen egy átlagos napon vagy heten tucatnyi dolgot akarunk megtenni és a legtöbb dolog különösebb nehézségek és akadályok nélkül fog sikerülni.  De ugorjunk az "AK" másik származékára ami a szótár szerint valami nyíltat jelent és hoz kemény 4 szót fel példának:  akna, akona, akó, akol a minta.

De annyi rengeteg dolognak van nyílása hogy én akkor már sokkal komolyabb szóbokrot várnék el egy ilyen gyöktől ami erre utal, miért nem ezernyi hasonló szó kezdődik így.  Az űr, üreg, üregelés jobban tetszik, az akna földbe fájt üreg, az akolt sziklába vájták kezdetben és az akó meg eleve egy űrmérték, alkalmas üreg mérésére.

 

De az akol szóval kapcsolatosan nekem sokkal jobban bejön a K_L és L_K  gyökök és mássalhangzópárosok lényege melyek közt egy magánhangzó szerepel.  Erre a hangvázra elég sok a lakhatással kapcsolatos és azzal szorosan összefüggő szavunk épül:  lak, lakni, lakás, lakoma, jóllakni, akol, ablak, kaláka, kaliba kilincs, kulcs, lakat, lokál szó és itt látszik hogy ez is ősmag(yar) eredetű és a latin lesz az átvevő nyelv. És van még

luk (sziklaüreg),  alkot (lakot) amit lakat zár és a tákol is nagyon idetartozik ezt később kifejtem miért.

 

És most jön amit igazán szeretek a szóban rejlő rejtett értelmek felfedezése. Az akol szóban ott van az ól.

Ha o betűtől olvassuk akkor ólak, igen ez jelentősen nagyobb azaz több ól méretű. Ha az L betűtől olvassuk a szót:  LAKÓ   igen bingó hiszen ez tényleg lakóhely. Régen az emberektől sem volt idegen hogy megszálltak ilyen sziklába vájt helyeken, de maga Jézus is ilyesmi helyen születhetett.

 

A K betűtől inkább nem olvasom a szót.)) Az más.   De ha fordítva olvasom: LOKA(L)   és megint bingó mert ez a helyet jelenti. Ősi értelme a lakóhely értelem volna, az éjszakai mulató már csak a hely értelmet őrzi de van szavunk ami őrzi eredeti jelentését: LOKÁLpatrióta.  Azaz lakóhelyéhez erősen kötődő ember.

 

LOKAL fordítva?...   hát LAKOL, ott bizony azon a helyen.  Lehet hogy el kell készíteni a helyet mondjuk a természetben és akkor jön az hogy TÁKOL.  Mit?...  Fordítsuk meg a szót és LOKÁT tákol azaz egy LOKÁ(L)T ahol ellakhatsz, egy helyet amit a akol szó rejt sok egyéb más jelentése mellett...