Szerintem a szállás (nem repülés, hanem a megszállni fogalom) épp a madárcsapatos verzió szerint nyakatekert.  A szállás avagy repülés egy mozgásban lévő dolog leírása, a vízre szállt madarak már rég nem repkednek, hanem megtelepedtek.  Ahogyan a szállást elfoglaló ember is megállt már, tehát fizikailag aligha szálldoshat. 

 

A buszra felszálló és átszálló ember még ha szó szerint nem is száll hanem fel és lemegy a járműről, de legalább a mozgásban lévő állapotot fejezi ki.  De maga a szállni szóra sincs olyan kétséget kizáró bizonyíték miszerint csak a madárról lehet ez elnevezve. a szárny már születhetett a létező szállni igéből.  De sok minden szállhat, a lepke is, a hó is szállingózik és a feltámadó szélben a falevelek is meg van szálló por is.

 

De számos fogalomra mondjuk hogy száll:   száll a szó és száll az ének, száll az idő és a lélek. 

 

A felhő a FELáramló HŐ hatása, mi a francot kell itt bonyolítani ezt. Olyan pofon egyszerű hogy szinte már hihetetlen, itt van az orrunk előtt a lényeg és egy rövid mondat elég az értelmezéséhez. Nekem legalább is.

 

Olvastam a CZF szótár verzióját, elég hosszan és körülményesen próbálja mindenképpen a szóba erőltetni a beborítás és a beburkolás értelmet, de ez a magyar szó nem kapcsolódik ehhez. A hő szónak semmilyen köze nincs ezekhez de még a Go, Ko, Ho gyökökhöz sem, egyszerű indulatszó ez, nincs borít meg burkol értelme.

 

Az az érv hogy 1-2 másik nyelv a saját szavát a burkolásból eredezteti az még semmit se jelent, az az ő dolguk a magyar nyelvben a szó másból jött létre.   A németeknél is az óvoda az gyerekkert, mi meg az óvni szóból hoztuk létre és ennyi. 

 

De a felhő önmagában még semmit sem borít és burkol be, azaz értelmileg sem stimmel feltétlenül, a fellegek vagy a felhőzet már inkább, de ez 3 külön szó ami egy dologgal rokon értelmű de más árnyalatú szavak. Én épp ezt a beburkolás dolgot tartom önkényesnek, mikor meg sokkal közelebb áll értelmileg is a hő dolog az értelemhez...