már csak azért is kétséges, mivel

 

bárka [1251] Valószínűleg olasz jövevényszó, amely esetleg horvát-szerb közvetítéssel is nyelvünkbe kerülhetett, vö. olasz barca ’bárka, egyszerű uszályhajó evezővel vagy vitorlával’; vö. még: horvát-szerb barka ’bárka; haltartály’. Az olaszba a kései latin barca ’ugyanaz’ került, melynek végső forrása az ugariti br ’tengeri hajó’

 

barge early 14c., "seagoing vessel of moderate size with sails," from Old French barge "boat, ship," Old Provençal barca, from Medieval Latin barga, perhaps from Celtic, or perhaps from Latin *barica, from Greek baris "Egyptian boat," from Coptic bari "small boat.

 

bark "any small vessel or ship," early 15c., from French barque "boat" (15c.), from Late Latin barca, which is probably cognate with Vulgar Latin *barica (see barge)

 

ács [1222 tn. (?), 1395 k.] Honfoglalás előtti török jövevényszó, vö. türkmén agaččè, szalár agašči: ’ács, famunkás’. A különböző török nyelvi megfelelők alapja a régi törökségi *agač ’fa, faanyag’. A török -či képzős származékok azt fejezik ki, hogy valaki az alapszóval (itt a fával) kapcsolatos tevékenységet végez. A törökből átkerült szóalak az *agači lehetett

 

természetesen nem ez történt hanem a törökbe került fa értelemben az ág.

a török átvette a szkita-magyartól.

ez jól látszik a szkita-altai ág [BRANCH] szó alakjain:

Ket әӷ əɣ

 

Abkhaz амахə ɑmɑχə

Central Siberian Yupik ауаяӄ auajaq

Kalmyk ац at͡sʰɐ̆

 

erről az etimológiai szótár úgy látszik nem tud:

Finnish oksa ɔksɑ

Hill Mari укш ukʃ

 

kiszúrja a szemüket, ahogy pontosan az epicentrumtól kifele torzulnak a szóalakok

Ossetian арх arχ

North Azerbaijani şax ʃɑχ

Southern Uzbek  shox ʃɒχ

Russian              сук suˑk  (!)

 

sőt, úgy néz ki a kelták is úgy mondták:

Irish géag ɟeːɡ

 

+

Burushaski ṣar ʂar (szár)