Továbbra is azt mondom hogy bajból vaj nem lesz, legalább is a magyar nyelv csak úgy nem csinál a b betűből v betűt feleslegesen. A szláv lehet megteszi de az az ő dolguk.  Amúgy a vaj szó még azt is rejti hogy a zsír elVÁlik mikor feljön, és ez a savóból kicsapódó dolog, régiesen saVAJ és a szó fordítva meg JAVAS.

A baj és a vaj szerintem 2 külön tőről fakad, az egyik eleve egy negatív dolog míg a másikhoz pozitív dolgok köthetőek, a táplálék mint energiaforrás és a jó szóhoz köthető jav illetve javakhoz.

A viccel foglalkozó ember vicc+el+ő+d+ő      A bíbelődő ugyanígy épül fel : bibe+lő+d+ő   Mert a bibével foglalkozó az bibézik, bíbel. A virágport gyűjtő az szó szerint bibézik hiszen a BIBE fogja BE azt a bizonyos virágport amit kinyerni aprólékos részletes foglalatosság.  Semmilyen trükkös hangváltásokat nem igényelt a dolog, a mai napig szó szerint a hangalak ugyanaz és érthető tökéletesen a jelentése.  Persze ma már nem csak a virágpor gyűjtése a bíbelődés, most már ez gyűjtőnév mindenféle a fentiekhez hasonló aprólékos tevékenység megnevezésére de hát valahol el kellett induljon ez a szó is.

"de a dolgok alakja inkább meghatározó a névadáskor"  Igen ez jellemző dolog, megfér a 2 dolog egymás mellett még csak ki sem zárják egymást, hiszen a bibe BIB-je utal a kerekdedségre és a gömbölyűségre hasonlóan a bab szóhoz, de a kerek sem véletlen tükörszó.

A biblosz, büblosz már egy elgörögösített történet. De aki a könyvet a sok ezer kis írásból összerakosgatta az BÍBeLt ám rendesen és az olvasó is elBÍBeL ezzel...