Ebben van valami, de igazából a vajúdó nő több időt tölt el rajta, mint az orvos pár perce a kitolási szakban. Én pl. éjfélre mentem be, és reggel nyolcig szívtam. Amíg bírtam, császkáltam, de amikor pl. rám kötötték a ctg-t, akkor muszáj volt feküdni vele. A dokim meg bejött 7-re, fél nyolcig udvarolt a nővéreknek odakinn, majd amikor már a tolófájásaim voltak, nagy kegyesen bejött és negyed óra alatt elintézte a gátmetszést (rosszkor, érzéstelenítés nélkül), kikönyökölte belőlem a fiamat, majd matyóhímzést varrt az alfelemre, és külön büszke volt a férjöltésére. Emiatt élt sokáig a vén hülyéje, mert a férjem és én is elég sokat szidtuk, amikor újra használatba vettük. Elég sokáig olyan volt minden szex miatta, mintha az első lenne, mert a férjem farkáról elfelejtett méretet venni, hogy beférjen. ;P