"A jav szó pedig a jó szó változata"

 

Igen ezt én sem vitatom, hiszen így van. Ez nem zárja ki hogy a vajda vajda legyen, sőt...

 

"Az ilyen alakváltás az értelem módosítását szolgálja"

 

Ez sem vitás csak annyit tennék hozzá hogy a már később kialakult szavaink nem minden esetben alakváltozással jöttek létre hanem sok esetben egyértelműen beazonosítható a gyökök fordítása avagy az a jelenség hogy például már 2-3 másik meglévő szavunkból van kirakva az a bizonyos új. Lásd ugye a harangot ami most szóba került itt, ez is ilyen.  Vagy néha egyszerűen egy szófordításkor jön rá az ember hogy hoppá itt van meg a szó értelme.

 

Pl. itt a kukorica ami a cirok hasonmása de mégsem ugyanaz, ő nekik A CIROKUK kissé azért más dolog.

Na most ilyen esetben keresgélhetném a "ku"  vagy a "kuk" gyökök értelmét, ez esetben teljesen tévútra vinne a dolog, az a dolog ami sok esetben éppen hogy segít. És azt gyanítom a vajda szónál is történhetett ilyesmi.  A "jav" gyök megfordítására más szavainkban is van példa.  Itt van az például hogy "tolvaj".

 

Jelentése valami ilyesmi lehet:  valamilyen embertől, személytől, atTÓL JAVait (vaj) ellopja.

 

"A "da" kicsinyítő képző és nincs köze az ad szóhoz"

 

A "da" végződésű szavaink döntő többségét eleve eszembe sem jutna kicsinyíteni, mivel vagy veszélyesek, vagy csoportok, vagy éppenséggel nem hogy kicsik ezek, hanem többnyire nagyok :  dárda, gerenda, horda, ronda, csorda, bunda, banda, gárda, garázda, konda, csapda, armada, garmada, petárda, ezek nem éppen tipikusan olyan dolgok amelyeket kicsinyíteni szokás inkább épp ellenkezőleg, nem lehet ez kicsinyítőképző.

 

A "da" végződésű szavainknál jellemzően 2 féle értelmet találok rendszeresen, néha akár egyszerre: Az egyik az egy helyre utaló, azaz oDA.  A csapda ODAcsap. Az iroda: írni megyünk ODA.  Mosoda: mosni ODA. Járdára is ODAjárunk és sorolni lehetne. A "da" végződésű szavaink egy másik részénél meg igen is fel lehet fedezni az AD szó értelmét, számomra legalább is egyértelműen:  Ja és ez az ad szó valaha még aDA volt, így is van kapcsolat a da-ad közt. 

 

A ballada ballagós stílusú előADás. Az óvoda védelmet ad, a csapda csapást, az uszoda az úszás lehetőségét ADja meg.  A tanoda tudást AD. A szerda a szertartások ADásának napja. A jósda a jövőt ADja, a monda meg a mondatok átADása lesz kétségtelenül. Akkor a nyomda nyomtatást AD, árenda (árrend) a földbérlet rendjét, árát ADja meg.  És még egy utolsó példa legyen maga a példa)).  Itt is gyökfordítós a cuccos, (lép-pél) ez a következő lépést ADja meg, illetve a követendő példa célt AD.

 

"a vitát nem lehet lezárni"

 

Végül is itt mind az ősmagyar szóképzés hívei volnánk csak másképp jutunk a végére...