Kedves VincsEszter!

Írod:
"Nincs sok haszna olyan értelmet adni egy szónak, ami ellentétes általánosan használt jelentésével, "
Részben igazad van. Ezért is vezettem be a saját megközelítésemet egy figyelmeztetéssel. Másrészt viszont azt gondolom, hogy amit manapság próbálnak meg ráhúzni a jobb- és baloldal fogalmára, az hosszútávon tarthatatlan, és ezért feltehetően ki fog üresedni.

Írod:
"Hagyományosan a fasisztákat és a nacionalistákat szokták szélsőjobbnak nevezni"
Igen. Külön pikantériája a dolognak, hogy még nyugaton is bevették. Bár azért gyanús lehetett nekik is a dolog, mert idővel olyan elméletekkel álltak elő, hogy a szélsőbal és a szélsőjobb valahol, valahogyan mégiscsak összeér. (Ami persze tévedés, mert a +végtelen és a -végtelen nem egymás közelében vannak, hanem egymástól a legtávolabb.)

Írod:
"Az, amit jobbközépnek neveznek általában elég kollektivista irányzat, csak a közösség kohéziós erejét másban látja, mint az, amit balközépnek szoktunk nevezni. ..."
Közösségek nagyon különböző okokból lehetnek egy társadalomban, tehát messze nem csak politikai célokból. A felvilágosult baloldali gondolkodás (mármint az én értelmezésem szerinti) elősegíti ezeknek a szerveződését és egyfajta egyensúlyát.
Amikor csak a genetikus (pl. családi) alapon szerveződő közösségek létjogosultságát ismerik el, az nem túl baloldali. Ugyanis ezzel a gondolkodással remekül megfér az az önző és egyénieskedő mentalitás, hogy "csak a rokonaimra számíthatok, mindenki más potenciális ellenfél - vagy balek". A keresztényeknek ezt olyan alapon sikerült egy kissé balra tolniuk, hogy "szegről-végről mindannyian testvérek vagyunk", mert "mindannyian Ádámtól és Évától származunk". A társadalmi fejlődés egy bizonyos szintjén ezt részben fölváltotta/kiegészítette a nacionalizmus, amely már nem hivatkozik közvetlenül Ádámra és Évára, azaz a közös nációhoz való tartozás inkább kulturális-politikai színezetet vett föl. A nemzetiszocializmus újabb baloldali eltolódást hozott, amennyiben a nem családi (hanem sport és politikai) alapú szerveződések jelentősége megnőtt. Egyúttal az is kiderült, hogy a tisztán kollektivista szemlélet katasztrófába sodorja a társadalmat, mert pusztulni hagyja (vagy egyenesen tömeges pusztulásba küldi) az egyéneket. Ebbe a hibába a kommunisták is beleestek. Bár a kommunisták nem nemzeti-genetikai-családi alapú szervezetekben gondolkodtak, és ezért nem lett volna szükségszerű kiirtandó ellenségeket keresniük a társadalomban, mégis megtették. A rákövetkező időkben a liberalizmus, tehát amit én jobboldali gondolkodásnak nevezek, hasznos szerephez jutott. Ugyanis az egyént védelmébe vette a társadalommal szemben. (Néha túlságosan is, lásd a bűnözést.) Sajnos azonban ez még nem elég, vagyis nem elég az egyént védeni, hanem a kisebb közösségeket is védeni kell a nagyobbakkal (és erősebbekkel) szemben.

Írod:
"Az un. baloldaliak azt gondolják, hogy a társadalmi igazságosság alapja az, hogy a vesztesek elidegeníthetetlen (elő)joga, hogy ne járjanak sokkal rosszabbul, mint a nyertesek."
Nem pontosan. A baloldaliak azt gondolják, hogy a győztes csapatban minden csapattagnak kell valamilyen méltányos részt kapnia. (A vesztesekkel a baloldaliak sem éreznek automatikusan együtt.)

Folytatod:
"Az un. jobboldaliak pedig azt állítják, hogy a társadalmi hatékonyság egyik fontos forrása az, hogy a nyertesek valóban emberségesen bánjanak a vesztesekkel, így egy következő körben akár potenciális nyertesek is lehessenek."
Dehogy. A jobboldaliak azt gondolják, hogy lényegében az ő ügyességükön múlott a siker, ezért hát nem kell honorálniuk a csapattagok teljesítményét. A vesztesekre pedig végképp nem gondolnak.

Folytatod:
"Az előbbi előképe az elvevés az utóbbié az odaadás. Világos, hogy az utóbbit részesítem előnyben."
Én azt gondolom, hogy egy normális egyensúlyra kell törekedni. A győztes csapat vezérének nem szabad kisemmiznie tulajdon csapatát (ami jobboldali mentalitásra vallana), sőt, ha még ennél is felvilágosultabb, akkor a vesztes csapat tagjait sem hozza reménytelen helyzetbe. Hogy mi ennek a haszna? Hát az, hogy a terveihez megnyerheti tulajdon csapatát, sőt, az egykori ellenfelekből is egyre többet. Ehhez persze olyan tervek kellenek, amelyekben hasznos munka adódik az embereknek.

Írod:
"ha a baloldal bármit újra akar osztani, akkor azt először be kell gyűjteni, ha meg már ott a sok zseton együtt, akkor azt le fogja valaki nyúlni."
Valóban, a baloldali (közösségi) gondolkodásnak nem szabad olyan erősnek lennie, amely már elfojtja az egyéni kezdeményezéseket. Másrészt viszont a jobboldali gondolkodásnak meg nem szabad olyan erősnek lennie, hogy a siker eredményét valaki csak úgy zsebrevághassa.

A továbbiakról:
Mint írtam, szerintem a magyar politikai helyzet kusza, de benne az MSZP nem különösebben baloldali. Csupán baloldali vizeken evez.

************************
Kedves KEMÉNYKE!

Sajnos nem ismerem a Munkáspárt programját és elképzeléseit. Örültem volna, ha legalább néhány képviselő erejéig bekerültek volna a parlamentbe, mert akkor világosabb lehetne a képlet.