Engem mondjuk a nemzethalállal televízionált jövő, a fogyamagyar ésatöbbi szólamok pont hidegen hagynak, az egész kizárólag petspektívájában érdekel; kíváncsi vagyok, még az életemben eljön-e a 'római birodalom bukása', vagy lehet még néhány évtizeddel tovább húzni az apokalipszisig olyan unortodox döntésekkel, hogy a nőket érzelmileg és pénzügyileg egyaránt érdekeltté tegyék a fenntartható társadalmat eredményező volumenű gyerekvállalásra a populáció azon szegmenseiben, ahol nem börtöntölteléknek és segííílykéért szülnek, talán ezt nem is részletezem, érted, mire gondolok.
A hitalapú születésszabályozás nem kellene, hogy ebben az évezredben egyáltalán bárhol is felmerüljön, ld Lengyelország vagy Afganisztán, ugyanúgy, ahogyan a gyerekvállalás, mint elkerülhetetlen biológiai program ld Közép-Afrika, ugyanúgy a kényszer bármilyen formájától (ld. mennyiségi szabályozás, Kína) távol tartanám magamat.
A nők, mivel az ő 'bőrükre' megy a játék, arról belátásuk szerint döntsenek, hogy szülnek-e és mennyit, ám a férfiak cserébe dönthessenek arról, ebben hogyan és milyen mértékben kívánják támogatni a születendő gyermeket (és az anyát) még további 18 évig. Ez normál családokban, mint kérdés fel sem merül természetesen, viszont mindannyian ismerünk olyan élethelyzeteket, ahol a másik félnek nincs beleszólása a történet alakulásába, de ez a népességfogyás kérdésében nyilván csak annyira tétel, amennyire az állami elvonásokból visszaosztanak az egykeresős háztartásokba.
Ami _szerintem_ leginkább járható út, az az adókedvezmények, a gazdasági stabilitás és a szamár elé belógatott répa, oppardon, a hosszabb távú, nyugodt fejlődésbe vetett hit és az a jó érzelemben vett agymosás, hogy akinek fekszik a gyereknevés, az csinálja, lehessen csak anyuka, ne kelljen szégyellnie magát, hogy 'htb'. A társadalom ehhez pedig járuljon hozzá anyagilag, taníttatásilag, ha olyan adófizető álompolgárokat akarnak látni belőlük a kormáynrúdnál tevékenykedő (most majdnem mondtam valamit) döntéshozók, akik nem dobbantanak egy jobb életkörülményeket biztosítani tudó helyre addig, amíg még megtehetik.
És nyilván Japán sem a követendő modell, viszont a feje tetején álló korfa és a kezelési stratégiájuk kb. mutatni fogja a helyes irányt. Kontrasztként: 1.36 a fertilitási rátájuk. Mo. 1.49, EU 1.53