Kicsit megzavart a szgép, lehet, hogy ez a hozzászólásom már egyszer eljutott a topikára, ez esetben, elnézést!!

Szia, bk!
Szerintem olvasd el a többit is. Egyébként teljesen egyetértek veled abban, hogy nagyon sok egy-két mondatba szorított olyan gondolata van Herbertnek, amin jól el lehet gondolkodni és érdemes is. Némelyik fejezet mottója pl. egészen zseniális tud lenni. A kedvencem az, amelyikben (ha jól emlékszem) a gyermekeknek szóló Muad Dib könyvből van az idézet, miszerint egyszer meglátott a Dűne homokján egy sínylődő növénykét és lehajolt hozzá, hogy kissé még jobban megszabadítsa a homoktól, aminek láttán a többiek elcsodálkoztak. Aztán, amikor a legközelebb arra ment, eltaposta a növényt. Amikor pedig megkérdezték, hogy miért, valami olyasmit válaszolt, hogy ilyen a sors.
Na, most hazamegyek, és jól megnézem, hogy pontos legyek, irgum-burgum!
A lényeg, hogy ez pl. meglehetősen keleties gondolat, bár azt nem tudnám hirtelenjében eldönteni, hogy zen vagy inkább tao...no és persze az, hogy nekem nagyon tetszik.
üdv,
Ghanima