Törölt nick Creative Commons License 2022.01.01 -2 1 411

Kína nem avatkozott be katonailag, de támogatta és fegyverekkel adott el a vörös khmereknek USA jóváhagyásával. Ekkor szakított véglegesen Szovjetunióval, jó kapcsolatokat épített ki USA-val, - Tajvani támaszpontot felszámolták , elszállították az atomrakétákat és Tajvan helyett Kínát vették fe az ENSZ-be. ...

 

Ezzel ahogy ezt Te irtad ^  nekem egy kis problemam van, nem is egy:

Most az esemeny  sorolasod  egy idörendi sorolas lenne?

Es ugye a 70-es evek lenne az, amikor szerinted Kina "veglegesen" szakitott allitolag a Szovjetunioval.

Szoval Kina-Szovjetunio viszonylataban mar az 50-es evekben komoly gondok voltak, az mar akkoriban sem volt felhötlen, söt, es szovjet reszröl  -okkal- többször is be lett teve Kiananak.

Kina elsö nagy elfordulasa a szovjetektöl az 50-es evekben volt, amikot Kina az un nagy ugrast  tette, vagyis iparositott nagy leptekkel, meg a kertekben is ki vasolvaszto kohokat csinaltatott a lakossaggal (tiszta Csaucseszku-Romania, Csaucseszku meg ha jol emlekszem minden roman kertbe meg tyukokat keltetett), Kina akkoriban -az 50-es evekben- annyita Marxista-leninista-sztalinista volt, hogy a szovjetek kenytelenek voltak az 50-es evekben  keszült ketoldalu  -Kinat atomfegyver elöallitasaban mind technologiaban mind anyagban segiteni- megallapodasuk teljesiteset  56-ban lellitani, mert Kinanak a  belföldra nyomott propaganda szövege  alapjan felö volt hogy Kina ha lesz atombombaja, akkor Del-Koreat es Taiwant  majd leatomozza.

Majd ott volt a 60-es evek ugye, amikot Kina a leninizmust-marxizmust amire kotabban esküdött, bedobta a kukaba, oszt ennek az ideologoanak a helyere lepett maonak a kis könyvecskejeben foglaltak, Kinanak egeszen a 70-es evekig ugye  akülpolitikajat az ideologoaja hatarozta meg, azt mas tenyezö nem befolyasolta, az 50-es eveknek a kis  megy nagy kohoi (melynek a vonzata az lett hogy  a mezögazdasaggal foglalkozo  lakossagbol nagyon sokakat  az iparba elvonta, ugye ebben  es az azt követö az idöben aztan az un kinai ehseg is volt), majd Kina összeallt azert explicit Eszak Vietnammal, hogy a szovjet hegemoniat a kommunista allamok között megtörje, majd meg ugye  szembe ment Vietnammal, mert ott a feneke alatt Vietnam nagyon a hatalomra es nagy befolyasra tört a delkelet azsiai orszagokat erintöen, ami meg Kinanak nemigen tetszett.

Tehat akkor nezzük azt hogy Kina-USA-1970-es evekbeli  kapcsolat, ugye Kinat az UN/ENSZ-be 1971-ben vettek fel.

No, az amerikaiak csak kesöbb -valamikor 72-73-ban vontak Taiwanrol ki a csapataikat, de akkor sem hagytak ott Taiwant meztelen seggel ugye, hiszen ott van az 1979.-ben hatalyba lepö un USA- Taiwan Relations Act, mely szerint az USA amennyiben Tiawant mint önallo allamot, annak az allamterületet  külsö katonai tamadas eri, akkor az USA katonailag Taiwannak a segitsegere megy, nemcsak fegyverszallitassal, hanem amerikai  fegyveres eröknek, csapatoknak, egysegeknek  a rezsvetelevel is.

Es ezt is irtad ugye  (391) Szovjet-kínai határincidensnél komolyabb fegyveres konfliktusa csak Vietnámmal volt.

Hogy Kinanak Indiaval nagyon komoly hatarincidensei voltak, hatarhaboru! szinten is (ha jol emlekszem most 1962-ben) az közismert, hogy par eve is, az is közismert, manapsag ugyan mar fegyvereket nem hasznalanak amikor egymasnak a kinaiak es az indiaiak nekimennek, ököllel, botokkal, suhangokkal, ugy hogy eserekben  több szazan komolyan megserülnek, majd egymast a jeges hagon letoljak a nagysemmibe oszt meghalnak mindket oldalon a nagysemmibe az ellenfelek altal  betoltak, na ja,  es az tartos Kina-India hatar haboru- mostanra mar valoban fegyver hasznalat nelküli -de megis halalozassal jaro!- incidensek, - lgalabb olyan szintüek voltak mind a Kina-szovjet un hatarincidensek.

Es akkor meg egy haboru  amit a szarazföldi Kina Nepköztarsasag több izben is folytatott, espedig tartosan:

ez a Taiwan területehez tartozo un Kinmen-szigetek ellen valo Kinai tamadas, Kina altal vitt haboru Taiwan  önallo allam ellen, espedig többször is  a szarazföldi Kina Nepköztarsasag megtamadta Taiwant, erintve itt a mar nevezett szigetcsoport tagjait, egyszer  pl  1949. oktobereben, majd 1955. februarjaban, majd 1958. agusztusaban kezdödöen megint, a szigeteket 55-töl  jo darabig  bombazta, raketazta, stbezte,  magaban 58-ban vagy felmillio!!!  darab bombat/raketat lött ra Taiwannak a területere  pl, mert meg akarta szerezni a területet. Tehat amit az UN/ENSZ -es annak a tagallami elfogadtak mint allamoknak a hatarai, arra a Kina Nepköztarsasag magasrol tett. Ezt a területet -a szigeteket, amiböl ez a Kinmen sziget területe kb masfelszer akkora mint a mai Magyarorszagnak a terülere,--  a 20. szazad elejetöl amikor Kina Köztarsasag lett, es majd a Mao harc is a Japan megszallas miatt, majd 49., de ezeket a szigeteket a köztarsasagi Kuomintang mindig tudta tartani, a Nepköztarsasag sosem tudta elfoglalni, de ugye ismet es ismet az elfoglalas erdekeben haborut viselt Taiwan önallo allam ellen, es ezeket a szigeteket Japan sem szallta meg a 2. Vh  alatt vagy elötte valo idöben.

Es a Kina Nepköztarsasag ezt a bombazast/raketazast meg a 70-es eveknek kb a közepeig is folytatta, es ugye Kina 71-töl az UN/ENSZ tagallama lett, es az UN/ENSZ-nek a Biztonsagi Tanacsaban az 5-böl az egyik allando tag  is lett, azon ötböl az egyik, akinek un veto-joga van, oszt mi is az UN/ENSZ-nek az ALAP-Chartaja szerint a BT-nek az egyik feladata? No, az, hogy Vilagszerte a BEKE! felett örködjön. Oszt ki  bombazta meg mas allamnak a területet meg a 70-es eveknek a  kb közepeig is? No, nem mas mint a Kinai Nepköztarsasag. Ezt aztan UN-nyomasara befejezte, a bombazast/raketazast, de  ezt követöen meg mindig propagandaanyagot lövöldözött at a szigetre, amit csak 79-ben szüntetett be, amikor ugye a mar emlitett USA-Taiwan Relations Act hatalyba lepett.

PS.: az UN/ENSZ-ben a szovjetek a  Mao-Kina Nepköztarsasag altali  katonai többszöri tamadast eliteltek, ertve itt az 50-es evekben levöket is, ez a kinaiaknak persze nem tetszett, akinek tetszett kesöbb az a Hodzsa fele Albania volt, es az allitolag nagyon bekes Kinai Nepköztarsasagnak a vezetöje, amikor az un szovjet-amerikai- Kuba-krizis volt, akkor Mao azt nyilatkozta, hogy a szovjetek gyengek, mert Ö a helyükben  nem adta volna be a derekat az USA-nak, vagyis az atombombak  -azoknak a telepitese- maradtak volna  ott ha rajta mult volna  Kubaban.

 

PPS.: meg egy gondolat ehhez az altalad emlitett un 64-es Tondkin(g)-öböli dologhoz: megneztem ehhez a magyar wikit, es alul a labjegyzetek környeken  van egy cikk beteve, a Mult Kor-tol, no ez egy 2004?-2005??-ös cikk (a datumra nagyjabol emlekszem, lehet javitani ha szükseges), ebben nagyjabol az van irva, hogy akkor -a cikk irasanak a környeken valami pali azt irta, vagyis a Mult Kor szerint leleplezte azt hogy a  64-es masodik tamadas nem volt valos, de ez akkor - 2004-5?-ben  mint ennek a 64-es dolognak a leleplezese! rosszul, rossz idöben  jött  allitolag az amerikaiaknak, mert a nevtelen Mult Kor cikkiro szerint ugye az amerikaiak eladtak Irakkal  (vegyi fegyverek) kapcsolatban a  2002-3-as fake allitaukat az Irakban levö allitolagos vegyi fegyverekre.

 

No: 2003-4-5-ben nem volt semmifele leleplezes a  64-es Tonkin(g) - öböllel kapcsolatban, hiszen az mar 1970-ben amerikai reszröl megtörtent (pl az un Pentagon-Papiere altal, itt Ellsberg is mint a keszitök egyike), es az USA 1970-ben mar visszavonta az un Tonkin-Resolutiont, a bilinek a nyilvanos kiborulasa meg  1971-ben volt, amikor Ellsberg a Pentagon-Papieret atadta a mediaknak.

 

Szoval a bilinek a nyilvanos  borulasa/a Mult Kor szerinti  leleplezes   valojaban vagy 20-25 evvel azelött mar megvolt ugye.

 

 

Előzmény: sasa0955 (391)