fázik
érdemesebb lenne távolabb is körülnézni. az ugor csak egy része a teljes képnek.
fagy [1405 k.] Ősi, finnugor kori szó, vö. vogul p#l- ’megfagy’, osztják poj ’vastag jégréteg’, p%jät- ’fagy, megfagy’, mordvin palo- ’ég; fázik, megfagy’, finn pala- ’ég, lángol’, palale- ’fázik, fagy’, lapp buolle- ’ég’, buolâš ’fagy’. A finnugor *pala ’fagy, megfagy’ igenévszó lehetett. A szó belseji finnugor *l > magyar gy hangváltozás szabályos, vö. meggy. A rokon nyelvi megfelelők ellentétes ’ég; fagy’ jelentései azzal magyarázhatók, hogy a nagyon hideg és a nagyon forró hasonló fiziológiai érzetet kelt
fázik [1495 e.] Ősi, ugor, esetleg uráli kori szó, vö. vogul put ’jégkéreg’, osztják pot ’magas, fagyott hó- vagy vízréteg’, pat- ’fagy, megfagy’; vö. még: jurák par#- ’ég (tűz vagy bőr)’, szelkup por•ka-, pore- ’ég’, kamassz p rÏ-, pärä- ’tapad; összesül’. A szó az ugor (vagy az uráli) alapnyelvben *p t ’jégréteg, hóréteg’ alakú lehetett. A szamojéd szavak hangtanilag problematikusak, jelentéstanilag viszont azért kapcsolhatók ide, mert a nagyon hideg és a nagyon forró hasonló fiziológiai érzetet kelt, vö. fagy; vö. még: mordvin palo- ’ég; fázik’, latin pruina ’dér, zúzmara’ : latin pruna ’parázs’.
fagy : frost
FAGY [FROST]
Estonian pakane pɑkɑnʲe
Modern Greek παγωνία paɣonia
Manchu beiguwen pɤikuwɤn
FÁZIK [SHIVER]
Adyghe пӏыкӏэн pʼəkʼan
Manchu beyembi pɤjɤmpi
Danish fryseˈ fʁyːsə
German frieren fʁiːʁən
+hideg IE : fr-
+jég
JÉG [ICE]
Chuvash пӑр pər
Tsez беро bero
Modern Greek πάγος paɣos
+ török R > Z : боз buz мұз muz
