merül : immerse submerge

mer1 [1340 tn., 1416 u.] ’merít’ Ősi, ugor kori szó, vö. vogul marx t- ’ismételten merül’, osztják měrät- ’merül’. Ezek előzménye a ’lemerül’ jelentésű ugor *mär - lehetett, melynek mély hangrendű párja márt szavunk előzményével azonos. Korai igei származékai közül a merül [1372 u.] -ül visszaható igeképzővel, a merít [1416 u.] pedig -ít műveltető igeképzővel alakult. Névszói származékai a merülés [1372 u.], kimeríthetetlen [1506]

"to plunge into (a fluid)," early 15c. (implied in immersed), from Latin immersus, past participle of immergere "to plunge in, dip into, sink, submerge" (see immersion)

merge (v.) 1630s, "to plunge or sink in" (to something), a sense now obsolete, from Latin mergere "to dip, dip in, immerse, plunge," probably rhotacized from *mezgo, from PIE *mezgo- "to dip, to sink, to wash, to plunge" (source also of Sanskrit majjanti "to sink, dive under," Lithuanian mazgoju, mazgoti, Latvian mazgat "to wash").