"Ez a fajta – skandináv telep mellé szláv város épül – urbanizáció szokványosnak mondható a Rusz északi régióiban. V. V. Szedov hívta fel a figyelmet arra, hogy hasonló jelenséggel találkozhatunk Szmolenszk (mellette a skandináv Gnyozdovó), Rosztov (mellette a skandináv Szarszkoje gorogyiscse), Jaroszlavl (mellette a skandináv Tyimerjevo), de akár Csernyigov esetében is (közelében a skandináv Sesztovica). A skandináv jellegű „gorogyiscsék” vagy “protovárosok”, “embrióvárosok” minden esetben megelőzik a mellettük kialakuló „szláv” városokat. Egy ideig egymás mellett léteznek a skandináv és a szláv települések, végül a skandináv „protovárosok” hanyatlásnak indultak, és lassan elsorvadtak, átadva a terepet a várossá növekvő szláv településeknek. Ebben az algoritmusban tehát mégiscsak a skandinávok az urbanizáció motorjai, a skandináv „gorogyiscsék” kulturális-gazdasági vonzereje (esetleg a poljugyje adózás kényszere?) szakítja át az archaikus a szláv verv’-obscsinák kemény burkát, megteremtve a minden városiasodás alapfeltételéül szolgáló „munkamegosztást.”

Kazária a 9. század második felében meggyengült. A 10. században a 7. század végétől Kelet-Európa rendjét meghatározó „Pax Cazarica” összeomlott, a korábbi, a muszlim világot északkal összefűző kereskedelmi-kulturális összeköttetések jelentősen meggyengültek. Részben ezzel összefüggésben a földrajzi expanziójának végső határait elérő viking világ is „megmerevedett” – A. V. Golovnyov terminológiáját alapul véve a viking magisztrális kultúra a 10. században lokális kultúrák halmazává változott. A viking kolóniák keleten és nyugaton (Dublin, York) egyszerre érték el virágkorukat, és egy időben indultak hanyatlásnak, utalva a viking perifériák metropóliától való függőségére. A régi, viking-skandináv központok hanyatlásával pedig a közelükben lévő, inkább szláv jellegű telepek kezdtek kiemelkedni, köztük Novgorod.
Ez illeszkedik a klasszikus orosz történetírás narratívájához, amely többnyire kereskedelmi (részben külső) tevékenységgel magyarázta a városok kialakulását a Ruszban. A marxista (szovjet) történetírás viszont a földművelés elterjedésében, az osztályviszonyok kialakulásában, a munkamegosztás kiterjedtségében (tehát belső eredőkben) vélte felfedezni a városok megalakulásának okát, esetleg politikai okot feltételezve, a törzsi központok fejlődésével magyarázva a kelet-európai urbanizációt (utóbbi érvrendszer értelemszerűen könnyebben beágyazható egy nacionalista diskurzusba). A két nézetrendszer nem feltétlenül zárja ki egymást minden elemében, és bizonyos közös halmaza is megállapítható." (I.m. 52--4)