Lehet, hogy egyszer már írtam, de íme:

A ZW szőlőt(meg a Zenit-et is) egy baráti család mátraaljai kisparcellás, hagyományos művelésű, kb. 30 éves ültetvényéről vesszük évek óta. A terület neve Sárhegy, Gyöngyös, a főiskolával szemközti terület. Részben bio művelés.

Családi célú, kicsi "borászatunk" van, nem eladási célú. 3 éve csináljuk, kb. Zenitből 600 kg, Zw.-ből 700 kg/év. Nagyon egészséges volt a szőlő, első feldolgozáskor(első, zajos erjedésig) ként nem kapott egyik sem, a Zenit fajélesztőt igen, a Zw. még azt sem, bepróbálkoztam a tájfajélesztőkkel= spontán erjesztés, ahogy a Teremtő megadta(Szólt az Isten: édes fiam Noé: kóstoljuk meg, hogy az újbor jó-é!. Eddig jónak tűnik.)

A rosé mindíg a szívem csücske volt, de a "bóti" borok az utóbbi években ihatatlanul szarok. A saját elmegy.

Szőlő sk. szedve hazahoz, másnap a diófa alatt bogyózódik, zúzódik, a rosé a zúzás után áll átlagban 5 órát, utána gyengéden préselődik, a lé ülepítődik 2 órát, a tisztája megy a pincébe, saválló erjesztőedénybe(5 db söröshordó) .

A fele présmaradék ment a vörösborba színezőnek(idén "rettenetes" lett a vörösbor, kb. majdnem, mint a festőlevű szőlők), a másik fele a se nem szőlő, se nem törköly cefrébe, később a héjon erjesztett vörösbori törköly-jel együtt a főzdébe, éppen két napja rotyogott ki, jó lesz az ízlelőbimbóim szerint.

A "Rozi" már majdnem kész, tükrös, kissé még szénsavas, most is szopogatom írás közben, kell azért neki pár hónap finom seprőn tartás(az eddigi tapasztalatom szerint)