Hadiszaki portálról hoztam:

Kína messze erején felül fegyverkezik? Nem. Kína először megteremtette a gazdasági és pénzügyi alapot a fegyverkezéshez és még ezen alap megteremtése után sem tolja túl a kérdést. GDP arányosan egyáltalán nem költ sokat. Lakosság arányosan egyáltalán nem tart fenn túl nagy sereget. Kína költséges háborúk és proxy háborúk sorát vívja? Nem. Kína rengeteget költ az ideológia exportra és támogatja a szocializmus/kommunizmus világ szintű terjesztését? Nem. Eszükben sincs ideológia exportot erőltetni. Kína az egész világon harcol az USA-val a katonai, politikai, stratégiai befolyás szerzésért, erején felül? Nem. Kína go-t játszik. Ott szerez befolyást, ahol a másik fél nem túl erős (most főleg Afrikában) és csak annyit fordít erre, amennyi feltétlenül szükséges a korlátozott célok elérése érdekében és ami még sokszorosan megtérül. (Hogyan kerítsünk be kevés kaviccsal nagy területet? A go alapjai kezdőknek.) A Szovjetunió úgy akart gyarmatosítási versenyt nyerni az ereje teljében lévő USA-val szemben, hogy sokkal többet költött, mint amit a kvázi gyarmatok hoztak neki. Kína ezt a hibát nem követi el. Kína belement egy Afganisztán jellegű vesztes háborúba? Nem. Csak szeretné most berángatni az USA egy olyan háborúba, ami esetleg Kínának sokba kerül, hogy megnyerje. De a kínaiaknak ennél több eszük van. Kína elszenvedett egy Csernobil méretű katasztrófát? Nem. Kína egy megnyerhetetlen, kilátástalan atomfegyverkezési versenyt vív, amiben csak elpusztulni lehet, ha bevetik a fegyvereket? Nem. Atomfegyverek terén eddig kifejezetten visszafogták magukat. Kína gazdasági versenyt folytat, amiben nyerésre áll, mert jelenleg ők a legversenyképesebbek. Kína feléli a valuta tartalékait a nemzetközi céljai finanszírozására, mint a Szovjetunió? Nem. Kína hatalmas valuta tartalékon ül és hizlalja. Kínát és szövetségeseit sikerült világszinten elszigetelni? Nem. Az USA most próbálkozik vele, de még az USA szövetségesek sem tülekednek, hogy totálisan elszigetelődhessenek Kínától. Kína szemben áll a másik nagy USA célponttal Oroszországgal, mint ahogy a Szovjetunió és Kínai közt fagyos volt a viszony? Nem. Kína és Oroszország épp az USA nyomása hatására is egymásra talált. Márpedig így nehéz őket elszigetelni. A világ legnagyobb ipari kapacitása és a világ legnagyobb nyersanyag bázisa. Óriási terület és hatalmas népesség. Kína szemben áll az USA szövetségi rendszerének tagjaival, mint ahogy a Szovjetunió el volt zárva Észak-Amerikától, Nyugat-Európától, Japántól? Nem. Persze az USA ezt szeretné. De valójában Kína vígan és hatalmas léptékben kereskedik magával az USA-val, az EU-val, Japánnal és mindenki mással ezen a bolygón. Nem hódítanak a világ túl felén katonai erővel, hanem kereskednek a versenyképességükre alapozva. Márpedig amíg Kína el tudja adni a termékeit és meg tud vásárolni bármit, addig eleve nem lehet náluk hiánygazdaság, mint a Szovjetunióban. Végül Kína gazdasági berendezkedése szocialista? Nem. Valójában jelenleg kapitalistábbak a nyugatnál. A másoknál is sikeres kelet-ázsiai államilag irányított kapitalizmust, a fejlesztő állam modellt csinálják. Arról letettek, hogy egy utópisztikus gazdasági kísérletet folytassanak. Azt csinálják, ami már bevált és működik.

Kína tanult a saját hibáiból. Tanult a Szovjetunió hibáiból. Tanult és tanul a nyugat egyre inkább nyilvánvaló hibáiból. A sikeres megoldásokat is eltanulta a nyugattól és tanult a sikeres kelet-ázsiai országoktól is.