abraxas Creative Commons License 1999.12.30 0 0 12
Kedves Mese,

megtisztelő meghívásodra íme jelentkezem ;o)))

a hiszti csak részben korfüggő (nálunk a 4 éves kor volt a legrosszabb), azért számíts rá a későbbiekben is (ezt nem ijesztgetésnek mondtam :o)
Karácsony délután tört ki a legutóbbi, mert a megszokott sarok helyett, a szoba közepe lett kinézve a karácsonyfa részére. Sajna a nagyszülőkkel együtt ünnepeltünk, úgyhogy a szokásos "Tőlem aztán hisztizhetsz!" módszer nem volt kivitelezhető, így ráhagytuk a dolgot(ezen aztán jól össze is vesztünk Életem Értelmével) , és egész karácsony ideje alatt kerülgettük a fát.
Az otthon szokásos módszer nálunk is a gondolkodószoba, és bevállt. Egy idő után sírásra görbedt szájjal jelentkezik, hogy bocsánatot kérjen (ez iszonyú nehezen megy), ami után persze hosszas ölelgetés veszi kezdetét, ami mindkét részről kissé könnyes röhögésben szokott kicsúcsosodni.
Ha az utcán jön rá a roham, akkor egyszerűen nem veszem figyelembe. Egyszer az iskoláig ordított, mert hideg lévén nem vehette fel a rövidnadrágot. Ordított, de jött velem. Igaz jól megbámultak a buszon :o)
Hú de locsogós vagyok ma! Elnézést